Abasvili kormányzó (Ács Norbert) a templomba igyekszik húsvéthétfőn. Az ünnep számára a bukást, a halált hozza. A Jaruzelskibe oltott Franco tábornok – így néz ki Vidovszky György színpadán a helyi vezető – az úton összetalálkozik rokonával, Kacbeki herceggel, a leendő puccsistával. A zsarnokság számol le a zsarnoksággal, hogy aztán újabb kegyetlenségekkel biztosítsa tünékeny hatalmát. Az államcsíny utáni zűrzavarban, a közelgő bosszú pillanataiban a hatalmaskodó özvegy (Ellinger Edina) csupán értéktárgyait viszi magával, gyermekéről, Michailról megfeledkezik. Ez a kezdete a Bábszínházban a Kaukázusi krétakörnek. Szerencsés megoldásként kimarad az előjáték, a keret, amelyben eredetileg két kaukázusi kolhoz vitájának analógiájára idéződik meg a tanmese.
Az ószövetségi salamoni ítéletet és a régi kínai krétakörmese motívumait elegyítő darab keletkezési éve 1945. Talán ebben rejlik naiv optimizmusának magyarázata: új világ születik, olyan világ, amely még nem mutathatta meg arcát, csak az ideák közt létezik; azt üzeni, hogy az emberiség fejlettebb, boldogabb korszakába érkezett. Az akkor sokakban élő vágykép súlyos csalódáshoz vezetett; jelen korunk pedig kifejezetten alkalmatlan – globális méretekben is – különösebb vágyképek kergetésére. Helyét az illúziótlanság tölti ki.
A parabolajelleg mellett az illúziótlan meghasadtság, a belső és felvett szerep közti viaskodás demonstrálására a modern bábművészet különösen alkalmas. (A figurák Mátravölgyi Ákos bábművész alkotásai.) Maszkot és bábtestet csupán azok nem viselnek, akiknek nincs rá szükségük, vagy irtóznak bármiféle, az egyéniségüktől idegen szereptől. A főhősnő, Gruse (Spiegl Anna), Acdak, a falusi jegyzőből lett részeges bíró (Mészáros Máté), s részben Szimon, Gruse vőlegénye (Horváth Márk), aki a háborúban szabadul meg álarcától.
A darabból pergő, jó humorú, helyenként abszurd vonásokat is hordozó, Paul Dessau zenéjét rockosító előadás született Vidovszky György keze alatt, amely a példázatot hangsúlyosabban helyezi talán a kereszténység alapjaira, mint a korábbi adaptációk. Spiegl Anna tiszta lelkű, önfeláldozó, heves temperamentumú Gruséja szép, hiteles alakítás, akárcsak Mészáros Máté rendhagyó, a jogszolgáltatást laza mozdulattal igazságtevéssé alakító Acdak bírója.
(Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör. Budapest Bábszínház. Rendező: Vidovszky György.)
