Így remélhetőleg idén nem a botrányokról szól majd a magyar jelenlét, amely a tavalyi képzőművészeti kiállításon nem volt zökkenőmentes. Előbb, még 2014-ben menesztették a biennále nemzeti biztosát, Gulyás Gábort, a helyére Balatoni Mónika dramaturg került a külügyből, aki miatt művészek bojkottot hirdettek, mondván, nincs köze a képzőművészethez. A végül megvalósult magyar pavilon elé nyáron Gulyás Márton szervezett tüntetést: drótkerítést vontak az épület elé. Zárásként ősszel lemondott Balatoni Mónika, a biennále felelőse a Ludwig Múzeum lett, nemzeti biztosa pedig az intézmény igazgatója, Fabényi Júlia.
Velencében 1895 óta rendeznek nemzetközi művészeti kiállításokat, 1980 óta építészeti esemény is szerepel a programban. Magyarország hagyományosan jelen van a tárlatokon, az idei biennálén a Lumú által kiírt pályázaton nyertes egri Arkt építésziroda tervei valósulnak meg.
Sokan feltehetik a kérdést, hogy vajon a szakmai közönségen kívül kit érdekel egy építészeti kiállítás. Máskor jogos is lenne a felvetés, idén azonban talán minden egy kicsit másként lesz. Ez évben ugyanis a Jelentés a frontról címmel május 28. és november 27. között megrendezendő esemény a szakma és a társadalom közötti párbeszédre koncentrál. Mint azt Fabényi Júlia összefoglalta, nem ikonikus épületeket akarnak bemutatni, hanem kreatív megoldásokat.
Nem véletlenül választották a biennále főkurátorává a radikális megoldásairól és filozófiájáról híres chilei építészt, Alejandro Aravenát. „Számos csatát kell megnyernünk, és sok frontvonalat kiszélesítenünk, hogy javíthassunk az épített környezet minőségén és így az emberek életminőségén” – nyilatkozta korábban a szakember.
Aravena, aki az idén januárban elnyerte az építészeti Nobelnek tartott Pritzker-díjat, a társadalmi problémák megoldásának szentelte munkásságát. Elemental nevű kísérletében a szegénynegyedekben húztak fel új lakásokat, amelyet a lakók a saját igényeik szerint fejeztek be. A lakások ára azóta az ötszörösére emelkedett, a modellt pedig több országban is átvették. Ez a gondolkodásmód tükröződik a velencei biennále filozófiájában, amelyhez nagyszerűen illeszkedik a magyar pavilon kurátorainak munkája. Fajcsák Dénes és Fábián Gábor szó szerint a semmiből hoztak létre értéket Egerben.
A fiatal építészek a helyi önkormányzattól 15 évre megkapták a GAMESZ egykori épületét, amelyet egy év alatt „pénzmozgás nélkül” megújítottak. A Gárdonyi kertben, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum mellett álló épület szakközépiskolások, az egri börtön rabjai, illetve építőanyagokat felajánló cégek segítségével készült el, és ma közösségi térként működik. Irodák, kiállítóhely, valamint kávézó működik benne támogatás nélkül. Mindez a semmiből 15 millió forintos értéknövekedést jelent.
Az alkotók elárulták, nem volt problémamentes a megvalósítás. Bár jó pár jelentős munkájuk volt már – mint például egy egri pincebár és bikavérmúzeum –, évek óta küzdenek az intézményi mentalitással és a bürokráciával. Az önkormányzatnál ezúttal úgy voltak vele, hogy a romos épületben nagy kárt nem tehetnek, legfeljebb összedől, így megkapták – idézte fel a döntési mechanizmust Fajcsák Dénes. A kurátorok kiemelték, Velencében a társadalmi aktivitásra helyezik a hangsúlyt. Megidéznék az ősfás park hangulatát, bemutatnák a projekt résztvevőit, és végigvezetnék az érdeklődőket a megújulási folyamaton.
Hoppál Péter kulturális államtitkár elmondta, az állam idén 64 millió forinttal támogatja a biennále magyar részvételét, ebből 23 millió jut a katalógusra és a kiállítás építésére. Lapunk kérdésére, hogy a kormány a jövőben támogatná-e az Arkt kezdeményezéséhez hasonló projekteket, hogy ne a semmiből kelljen értéket létrehozniuk, az államtitkár kifejtette, a „Lajtán túl” a civil szervezetek büszkék rá, hogy nem kapnak segítséget az államtól. „Jelen pillanatban örülnünk kell a példaértékű projekt sikerének” – tette hozzá.
