Saját identitásukat keresik a dél-koreaiak

Több ezer éves kultúra és high-tech civilizáció egymás mellett: ütközés a koreaiság meghatározásában.

Markovics Péter
2016. 05. 08. 11:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaly szívbetegségben elhunyt Kvon Thekjun (Kwon Taegyun) több mint 30 évig vándorolt Korea vidékein, fotóriportjának a Nomád címet adta. Fekete-fehér alkotásai feltárják az 1980-as évek letűnt Dél-Koreáját, azt az időszakot, amely leginkább az urbanizációról szólt. A mestert azonban nem a városok, hanem a vidéki létforma, a kis falvak lakói érdekelték. Számos fotóján a saját családtagjait örökítette meg, akik éppoly természetességgel és bizalommal tekintenek a kamerába, mint többi riportalanya.

A teljes azonosulás tapasztalható Kang Ungu (Kang Woongu) munkáin is, akinek 70-es években készített fotóanyaga a tárlat legdöbbenetesebb dokumentációja a gazdasági csoda előtti elmaradottságról és nyomorról. Földműveseket, anyjukon csimpaszkodó gyerekeket ábrázoló képei mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni négy képből áll sorozatát, amely képről képre fedi fel a fagyás szörnyű nyomait egy szerencsétlen sorsú öregember dohányfüstbe burkolt kezén.

Kim Dzsugman (Kim Jungman) a tájképein újra felfedezi hazája szépségét, természeti kincseit és bemutatja évszakainak vibráló színeit. A kiállítók közül leginkább ő testesíti meg a gyökereit és identitását kutató koreai művészt. A 63 éves, korábban divat- és reklámfotósként elismert, nemzetközi hírű művész kérdésünkre elárulta, 2006-ban szakított a koreai celebek fotózásával, és a csendet választotta. Azóta járja és fényképezi ősei földjének maradékvilágát, kutatja kincseit, hogy ezáltal rátaláljon önmagára.

– Beutaztam a világot, átgyalogoltam sivatagokat, csak hogy megtaláljak valamit, ami lecsillapítja nyughatatlan lelkemet. Mígnem rájöttem, hogy amit kerestem, végig itt volt a szemem előtt – mondja. Hazáját egy gyönyörű női testhez hasonlítja, ami választ is ad nagyméretű tájképei társaságában kiállított két másik képének jelenlétére. A koreai népviseletbe öltözött Mademoiselle Yukyung portréja és Az ártatlanság mellbimbói című pikáns kép ennek tudatában már nem veri fel annyira az ősök csendjét.

(Imaging Korea/Korea dokumentumfotókon – Embereken, tájakon és időn túl, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Látható augusztus 28-ig.)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.