Görög dráma szír menekültekkel

A háború áldozataival állították színpadra Euripidész háborúellenes darabját Angliában.

R. Kiss Kornélia
2016. 07. 23. 18:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szíriában háború van, amely emberi életeket és otthonokat söpört el az elmúlt években, és még egyáltalán nincs vége – a migrációs válság közepette erről sokan elfeledkeznek, hiszen az áradat rengeteg olyan embert is Európa határaira vet, aki nem közvetlenül fegyveres konfliktus elől menekül. A négymillió szír menekültnek azonban komoly oka volt arra, hogy elhagyja a hazáját. Sokan kerültek menekültként Törökországba, de Jordániába is; az itteni, ammáni menekülttáborban kezdtek el 2013-ban drámapedagógiai foglalkozást szervezni brit és szír színházi szakemberek és újságírók. Úgy döntöttek, hogy Jordániában Euripidész drámájával, a Trójai nőkkel dolgoznak. Euripidész több olyan drámát is írt, amelynek a háború sújtotta Trója asszonyai álltak a középpontjában, s az, hogy a legyőzött nőkre a háború után gyász, száműzetés és a rabszolgaság fenyegetése vár.

Hatvan szír menekült nőt vontak be a munkába, az Angliában bemutatott színdarabban közülük játszanak tizenhárman. A színházi előadás a Young Vic londoni színházzal együttműködve, Zoe Lafferty rendezésében valósult meg. A munkafolyamatról dokumentumfilm is készült, a Szíria királynőit Yasmin Fedda rendezte, 2014-ben mutatták be, az Abu-Dzabiban megrendezett filmfesztiválon a legjobb arab rendező díját kapta meg érte.

A görög dráma szövegébe a nők saját háborús történeteit is beleépítették. Azelőtt egyikük sem állt még színpadon, de gyorsan képesek voltak azonosulni a Trójai nők szereplőivel. Saját életüket hasonlónak találták háborús élményeikhez. Öthetes közös munka során kerültek felszínre e történetek. A szervezőknek sok gátat kellett áttörniük: amellett, hogy nehéz beszélni az átélt szenvedésről, arról számoltak be, sok nő társadalmi nyomás alatt állt. A közösségük nem mindig fogadta el, hogy színpadon szerepelnek. Attól is féltek többen, hogy politikai véleményt formáljanak a szíriai helyzetről.

„A UNHCR adományaiból élünk. Úgy éreztem, megöl a menekültéletnek ez a rutinja. Amikor hallottam a színdarabról, megkérdeztem a férjemet. Rögtön nemet mondott, de addig nyaggattam, mígnem beleegyezett” – idézi fel a Szíria királynői angol nyelvű összefoglalójában az egyik résztvevő, Raneem.

Aztán három hétig turnéztak Nagy-Britanniában, az utolsó előadást holnap tartják a szigetországban. Szeptemberben Jordániába viszik el a darabot, és később reményeik szerint más országokban is bemutathatják. „Ebben a csoportban olyanok vettek minket körül, akik figyeltek ránk. Osztoztak a fájdalmunkban, és meghallgatták a legkisebb problémánkat is. Mindannyiunknak pszichológiai traumát okozott a háború, így tudtuk egymást támogatni. A végén olyanok lettünk, mint egy család” – idézik a szintén a darabban szereplő Fatent.

„Rémisztő tanúságtétel és szívet tépő nosztalgia” – írta a brit napilap, a The Guardian kritikusa, akit a nők élni akarása fogott meg a legjobban és a vágyuk, hogy egyszer hazatérhessenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.