Szíriában háború van, amely emberi életeket és otthonokat söpört el az elmúlt években, és még egyáltalán nincs vége – a migrációs válság közepette erről sokan elfeledkeznek, hiszen az áradat rengeteg olyan embert is Európa határaira vet, aki nem közvetlenül fegyveres konfliktus elől menekül. A négymillió szír menekültnek azonban komoly oka volt arra, hogy elhagyja a hazáját. Sokan kerültek menekültként Törökországba, de Jordániába is; az itteni, ammáni menekülttáborban kezdtek el 2013-ban drámapedagógiai foglalkozást szervezni brit és szír színházi szakemberek és újságírók. Úgy döntöttek, hogy Jordániában Euripidész drámájával, a Trójai nőkkel dolgoznak. Euripidész több olyan drámát is írt, amelynek a háború sújtotta Trója asszonyai álltak a középpontjában, s az, hogy a legyőzött nőkre a háború után gyász, száműzetés és a rabszolgaság fenyegetése vár.
Hatvan szír menekült nőt vontak be a munkába, az Angliában bemutatott színdarabban közülük játszanak tizenhárman. A színházi előadás a Young Vic londoni színházzal együttműködve, Zoe Lafferty rendezésében valósult meg. A munkafolyamatról dokumentumfilm is készült, a Szíria királynőit Yasmin Fedda rendezte, 2014-ben mutatták be, az Abu-Dzabiban megrendezett filmfesztiválon a legjobb arab rendező díját kapta meg érte.
A görög dráma szövegébe a nők saját háborús történeteit is beleépítették. Azelőtt egyikük sem állt még színpadon, de gyorsan képesek voltak azonosulni a Trójai nők szereplőivel. Saját életüket hasonlónak találták háborús élményeikhez. Öthetes közös munka során kerültek felszínre e történetek. A szervezőknek sok gátat kellett áttörniük: amellett, hogy nehéz beszélni az átélt szenvedésről, arról számoltak be, sok nő társadalmi nyomás alatt állt. A közösségük nem mindig fogadta el, hogy színpadon szerepelnek. Attól is féltek többen, hogy politikai véleményt formáljanak a szíriai helyzetről.
„A UNHCR adományaiból élünk. Úgy éreztem, megöl a menekültéletnek ez a rutinja. Amikor hallottam a színdarabról, megkérdeztem a férjemet. Rögtön nemet mondott, de addig nyaggattam, mígnem beleegyezett” – idézi fel a Szíria királynői angol nyelvű összefoglalójában az egyik résztvevő, Raneem.
