A lapunk által megkérdezett két építész úgy vélekedett: nagyságrendileg reálisnak tűnik a felújítás 23,2 milliárdos büdzséje, elrugaszkodottnak legalábbis egyikük sem nem tartja a költségvetést. Részben azért, mert az előző felújítás már harminckét éve volt. Másrészt a gépészet egy operaépület esetében komoly összegeket emészt fel. Szempont az is, hogy műemlék épületről van szó: sok költség felmerülhet, ami egy nem műemléki épületnél nem. – Előfordulhatnak persze itt is túlárazott tételek, de arányaiban nem túlzás ez az összeg – vélte egyikük.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója elmondása szerint a 23 milliárd forintos összköltségvetés több ezer tételből áll össze. A főigazgató hangsúlyozta: a 23 milliárdból bő 5 milliárd forint áfa, és tíz százalék tartalékot is kell majd képezniük.
Valamivel több mint másfél milliárd forint lesz a Hajós utcai üzemház felújítása, amely a hetvenes évek közepén lebontott bérház helyén épült, és a főigazgató véleménye szerint nem illik a környezetébe. Olyan homlokzatot képzeltek el, amely jobban illeszkedik az Operaházhoz és az egész, a Világörökség részét képező negyedhez. Mint kiderült, a ház végleges azbesztmentesítésével is adós még az állam.
A fennmaradó összegből legalább 6 milliárd forintot kizárólag színpadtechnikára fognak költeni. Összehasonlításként a Nemzeti Színház színpadtechnikáját említette Ókovács, amely mintegy kétmilliárd forint volt tizenöt évvel ezelőtt. Belső restaurálási munkákra egymilliárd körüli összeget szánnak. Lotz Károly mennyezeti seccójának restaurálása elmondása szerint nem aktuális, mert jó állapotban van, csak megtisztítani kell a képet.
Sok vagy kevés?
Németországban csillagászati összegek repkedtek a berlini és a felújítandó stuttgarti operaház kapcsán. Az összehasonlításba bele kell számítani, hogy a németek mindenhez a németországi árszínvonalon jutnak hozzá, valamint hogy az épületek nagyobbak, mint az Ybl-palota, és hogy itt sem csak a színházépületekről, hanem épületek egész komplexumáról van szó. A berlini Staatsoper felújításának büdzséje 400 millió eurónál tart, ami 120 milliárd forint, a stuttgartinál pedig 300 millióról indultak, de kiderült: ez is átlépheti a 400 milliót. A prágai cseh állami operaház teljes felújítása viszont a magyarnál szerényebb összegből, 10 milliárd forintnak megfelelő cseh koronás költségvetésből zajlik. Itt a nézőtér mérete hasonló a budapestihez: 1100 néző befogadására alkalmas a színház. (R. K. K.)
A budapesti Operaház felújítási büdzséjéből a fennmaradó összeg nagy részét a gépészet és a műszaki felújítás fogja kitenni – új kazánok, vezetékek, liftek, légkondicionálás, amely most csak a nézőtéren van, a vizesblokkok, közművezetékek, nyílászárók cseréje, valamint a gyengeáramú rendszerek kiépítése: tűzjelzés, nézőtájékoztatás, wifi, mobiltelefon, kameraláncok.
Az összeg tartalmazza a beázások megszüntetését, a belső terek átalakítását, az új bútorokat. Az épület külsejét csak megtisztítani fogják, de szó van a hatvanas években a homlokzatra került zeneszerzőszobrok cseréjéről is.
Az Operaház új raktárbázisa, műhelyközpontja, próbahelye és látogatóközpontja, az Eiffel Műhelyház felújítására az operaházi huszonhárommilliárdon felül tizennégymilliárdot áldoznak. A gépészet itt is jelentős összeget tesz ki – a teljes díszletraktárat gépesítik –, itt lesz az eredeti operaházi színpaddal megegyező méretű próbaszínpad és egy színházterem, ahol előadásokat is tartanak majd 2017 nyarától, amikor az Operaház a felújítás miatt bezár.
A főigazgató szerint legalább egymilliárdot kellene évente költeni a házakra majd 2018-tól ahhoz, hogy a felújítás utáni állag megőrizhető legyen. Ezért azt szeretné, ha 2018–19-ben az Operaház mai, évi 9,5 milliárdos támogatása visszatérne a 2001-es szintre, ez mai értéken 12 milliárdos éves büdzsét jelentene.
Élre törtek
Fizetésemelést ígért az Operaház dolgozóinak Balog Zoltán az évadnyitó társulati ülésen, január 1-én életbe lévő döntés, vagyis a garantált illetményrész tizenöt százalékos emelése az egész országban mintegy húszezer közalkalmazottat érint. Mindezt annak kapcsán jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, hogy a Magyar Állami Operaház 2015-ös teljesítménye csak a számok tekintetében is megelőzi az összes többi hazai színházét: 430 nagytermi előadásukra több mint 557 ezren váltottak jegyet, ezzel az intézményé a legmagasabb jegybevétel, ami mintegy másfél milliárd forintot tesz ki, a dalszínház foglalkoztatja az ország legnagyobb professzionális ének- és zenekarát, emellett gyermekkara is van, valamint kilenc kiszolgáló műhelyt tart fenn. A megújítási munkák kapcsán a miniszter úgy fogalmazott: ez arról is szól, hogy az opera közönségét újra és újra meg kell teremteni.
Az Operaház most induló szezonja a Magyar Évad elnevezést kapta, ez még zavartalanul lezajlik az Ybl-palotában. Szeptembert 24-én Anger Ferenc rendezésében a Traviatával indul az évad, Miklósa Erika főszereplésével, az Erkel Színház Kylling It címmel modern balettesttel nyitja meg kapuit egy nappal korábban. Ókovács Szilveszter úgy fogalmazott: régi álma válik valóra az M5 kulturális tévéadó hétvégi indulásával, amelynek műsorán rendszeresen megjelenik majd az Operaház. Az intézmény főigazgatója elmondta: hétfőn a múlt évad végi Purcell-előadásukat vetíti az adó, és minden hétfőn egy teljes operaelőadást sugároznak majd. Vasárnaponként huszonhat perces operamagazinnal jelentkeznek Opera Café címmel, a dalszínház ad otthont a tévé Ki mer ma? – Játék és opera címmel elinduló kvízjátékának is, de a rádióban is minden reggel kapnak egypercnyi műsoridőt. (K. E. V.)
