A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által alapított Táncfórum jogutódjaként jött létre a kétezres évek elején a Nemzeti Táncszínház, amely a karmelita kolostor és templom épületében, az egykori Várszínház helyén talált otthonra. 2014 júniusában jelentették be, hogy a budai Várban lévő épületből a Millenárisra költöztetik a Nemzeti Táncszínházat, mivel az épületet a Miniszterelnökség foglalja el.
Váratlan volt, hogy ilyen gyorsan el kellett hagyniuk az épületet, de akkor még úgy tűnt, a 2015. őszi évadot már a Millenáris Teátrumában kezdhetik meg. Az előkészítő munkák biztatóan indultak, viszont januárban a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent nyilvános adatok szerint a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítására kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, mert még a legelőnyösebb ajánlat is jócskán meghaladta a rendelkezésre álló összegkeretet.
Az ügy most rendeződni látszik: Kriza Zsigmond, a beruházó Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ismételt közbeszerzési eljárásban a legelőnyösebb érvényes ajánlatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. adta, a műszaki ellenőrzési feladatokat a Főber Zrt., a koordinálást pedig a TSPC Hungary Kft. látja el. Kriza Zsigmond kihangsúlyozta, az átalakításhoz szükséges 3,3 milliárd forintot a Miniszterelnökség biztosítja a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központon keresztül. A munkálatok a mostani tervek szerint 2017. január 2-án kezdődhetnek meg. Mint ismert, az örökségvédelemért felelős hivatal január elsejével megszűnik, feladatait a Miniszterelnökség és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. veszi át.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója a szerdai bejelentésen felhívta a figyelmet arra, hogy a megújult Millenáris Teátrumban teljesedhet be a táncszínház missziója: létrejön egy új közösségi tér, ahol a tánc a legmagasabb minőségben mutatkozhat meg.
A beruházás a Zoboki és Demeter Építésziroda tervei alapján valósul meg. Zoboki Gábor tervező építész, aki irányítja a Miniszterelnökség vári projektjét is, kiemelte, hogy bár „a budai Vár presztízse elvitathatatlan, viszont a karmelita kolostornak jobban fog esni, hogy helyre áll az eredeti templomtér”. Nem mellesleg a táncszínház új játszóhelye pedig jóval nagyobb szabadságot teremt majd az alkotóknak. „Amit a Trafó és a Müpa Fesztiválszínháza nem tud, azt ez a tér tudni fogja” – szögezte le Zoboki.
Az építész elmondta, a csarnok alapszerkezetéhez nem nyúlnak, viszont a színház a park felé bővülni fog, így megszűnik az épület előtt álló szabadtéri színpad, helyette íves tető alatt új előcsarnokot alakítanak ki, amelyet stúdiószínpadként lehet használni. Több öltöző és próbaterem is helyet kap, nagyobb lesz a tánctér, a színpad ráadásul egy süllyesztőberendezést is kap, a 382 fős nézőteret pedig többféleképpen lehet változtatni.
Kriza Zsigmond és Zoboki Gábor is hangsúlyozta, fontos szempont volt, hogy az épület rendezvényközpontként is tudjon működni, konferenciák, koncertek, divatbemutatók befogadására is alkalmas legyen.
A jelen állás szerint a Nemzeti Táncszínház 2018 márciusában nyithatja meg a kapuit, addig az előadások ideiglenes játszóhelyeken – MOM Kulturális Központ, Marczibányi Téri Közösségi Ház, Várkert Bazár, Bethlen Téri Színház, Nemzeti Színház, Zeneakadémia – láthatóak. Ez persze komoly kihívás elé állítja a társulatokat, a színház dolgozóit, de a közönséget is. Bár 2015-ben 30 előadással kevesebbet tudtak műsorra tűzni, Ertl Péter szerint a bemutatott produkciók átlagos nézettsége szerencsére nem esett vissza.
