Meghalt Leonard Cohen

Nyolcvankét éves korában hunyt el a legendás énekes-dalszerző.

Leonard Cohen 1934. szeptember 21-én született Québec tartományban, Montréalban. Zenei pályája beindulása előtt két regényt is megjelentetett: a The Favourite Game 1963-ban, a Beautiful Losers pedig 1966-ban jött ki. Első költeményei még 1954 májusában jelentek meg a CIV/n magazinban, és dalszövegei mellett később is számos verset írt még. A McGill Egyetemen diplomázó művész költészetére többek közt mentora, Irving Layton, valamint William Butler Yeats, Walt Whitman és Federico García Lorca volt hatással. Első verseskötete, a Let Us Compare Mythologies 1956-ban látott napvilágot.

Elkeserítette, hogy íróként nem igazán tud megélni, így 1967-ben az Egyesült Államokba költözött, és szövegírói-folkzenei pályába kezdett. Suzanne című dalával aztán nagy sikert aratott Judy Collins, ezután ez vált Cohen legtöbbször feldolgozott szerzeményévé. Elmondása szerint rászedték, hogy adjon túl a szám jogain, a Suzanne sikere mégis örömmel töltötte el.

Első lemeze, a Songs of Leonard Cohen 1967-ben jelent meg, amelyet aztán olyanok követtek, mint a Songs From a Room (1969), a Songs of Love and Hate (1971) és a Death of a Ladies’ Man (1977). Egyik legismertebb dalává a So Long, Marianne vált: az 1967-es számot Marianne Jensen (született: Marianne Ihlen) ihlette, akivel a művész a görögországi Idra szigeten találkozott 1960-ban.

A nő is idén, július 28-án hunyt el egy oslói kórházban. Marianne Ihlen 81 éves volt. Halála előtt nemsokkal Cohen üzent neki. Mint írta: „olyan közel jövök mögötted, hogy ha kinyújtod a karod, azt hiszem, elérheted az enyémet. Ég veled, jó barátom! Végtelen szerelmem, találkozunk az úton.”

Világszerte ismertté vált 1984-es dala, a Various Positions albumon megjelent a Hallelujah is. Igaz, első kiadásakor kevesebbekhez jutott el, de miután 1991-ben feldolgozta John Cale, a szám hatalmas népszerűségre tett szert. A számból aztán Jeff Buckley is elkészítette a saját változatát, s világszerte közel kétszáz művész dolgozta fel a Hallelujah-t. A BBC Radio dokumentumfilmet készített a dalból, amely aztán számtalan film és tévéműsor betétdalaként is szolgált.

Szövegeiben gyakran megjelent a politika, a társadalmi igazságosság témája is, Lover, Lover című számát pedig az izraeli–palesztin harcok inspirálták.

Cohent gyakran hasonlították az idei irodalmi Nobel-díjat elnyerő Bob Dylanhez. Kettejük kapcsolatát illetően szintén érdemes elolvasni a The New Yorkernek adott Cohen-interjút. Mielőtt még a több száz feldolgozás elkészült volna a Hallelujah-ból, Dylan már felismerte a szám szépségét, azt a gyönyörűséget, ahogy szent és profán egyesül benne. Megkérdezte hát Cohent, mennyi időbe telt megírnia a dalt.

Két évbe

– felelte a kanadai művész. Valójában ugyanakkor ötbe, miután tucatnyiszor újraírta a sorokat, és aztán a végleges verzió elkészülése is évekbe került. Az írási folyamat során számtalanszor azon kapta magát, hogy egy hotelszobában van félmeztelenül, és kínjában már veri a fejét a falba. Cohen elmondta mindenesetre Dylannek, hogy ő pedig az I and I-t kedvelte az Infidelsről, hát azt mennyi időbe telt megírni?

Tizenöt percbe

– érkezett Bob Dylan válasza.

Cohen 1964-től egészen a tavalyi évig számtalan díjat nyert el, többek közt 2010-ben egy Grammy-életműdíjat, egy évvel később a Glenn Gould-díjat. Bekerült a kanadai szövegíróknak és a zenészeknek emléket állító dicsőségcsarnokba, illetve a rock and roll amerikai hírességeinek csarnokába is.