Elutasította az ingatlanbefektető keresetét a bíróság, ezért úgy tűnik, mégsem bonthatja le a műemlék Radetzky-laktanyát a HB Reavis ingatlanfejlesztő cég. Legalábbis egyelőre – a Kúriához fordulni még van lehetőségük.
A budapesti Duna-parton, a Bem téren álló épületegyüttest tavaly májusban vette meg a szlovákiai hátterű cégcsoport, és rögtön hozzá is fogott a bontáshoz. Építési engedélyüket még az előző tulajdonostól, az Európa Ingatlanbefektetési Alaptól örökölték: ez alapján az eredeti épületet 90 százalékban visszabonthatták volna, és egy 32 ezer négyzetméteres irodakomplexumot valósíthattak volna meg néhány, a korábbi épületekre utaló homlokzattal.
Az engedélyt ráadásul az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) adta ki még 2010-ben, holott azt meg sem tehette volna, hiszen akkor már ideiglenes műemléki védettség alatt állt az épületegyüttes – az ilyen épületeknél éppen úgy tilos a bontás, mint ha már végleges védettséget kaptak volna.
A Radetzky-laktanya védetté nyilvánításáról nagy viták zajlottak az egykori KÖH-ön belül is – éveken át húzódott a folyamat, többször is újra ideiglenes védettség alá helyezték az épületet, mire végül 2012-ben megszületett a végleges műemléki védettségről szóló miniszteri rendelet.
Az ingatlanbefektetők még azt is vitatták, valóban indokolt volt-e a műemlékké nyilvánítás, vagy a sok kárt szenvedett és többször átalakított Radetzky-ház nem is elég értékes műemléknek. Ez azonban nem számított a bíróság előtt sem, hiszen a jogszabály szerint mindenképpen védett volt a ház az építési engedély kiadásakor. Semmiképp nem lehetett volna engedélyezni olyan tervet, amely az épület nagy részének elbontásával és új épület felhúzásával jár.
Érdekes, hogy az építési engedély hibája 2010 után sem tűnt fel senkinek – olyannyira nem, hogy tavaly májusban a HB Reavis még megerősítést is kapott a kormányhivataltól, hogy az építési engedélye érvényben van. A kormányhivatal az utolsó pillanatig bólogatott, majd a közfelháborodás és a miniszteri jelzés után nézte át a KÖH-től örökölt építési engedélyt. Amelyet nyilván jogellenesnek talált. Júniusban azonnali hatállyal megtiltotta a bontást, és visszavonta az építési engedélyt.
A HB Reavis a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg a döntést.
Az ügy a politikát is érdekelte, Lázár János is kitért rá egyik kormányinfóján, miután a bontás miatt kitört a botrány. A Miniszterelnökséget vezető miniszter – akihez pillanatnyilag az örökségvédelem tartozik – az épület lebontása ellen foglalt állást. Amivel nyilván nem lehet megakadályozni egy bontást, ha az egyébként jogszerű.
Márpedig ebben az esetben jó esély volt rá, hogy a befektető végigvigye a terveit. Ugyanis az építési engedély kiadása óta a hatóságok annyi időt töltöttek el ölbe tett kézzel, hogy a jog már a befektetőt is védte – három év elteltével már nem lehetett volna visszatáncolni az építési engedélytől, ha a befektető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértette volna.
Valószínűleg a bíróság sem értékelhette volna így a helyzetet, ha az építési engedély alapján a befektető már felépített volna egy fél irodaházat. Ám külső szemlélő nem vehette észre, hogy bármilyen munkálat is folyt volna az elmúlt években az épületen.
A kérdés ezért úgy hangzott, hogy megkezdte-e az építkezést jogszerűen az előző tulajdonos. A bíróság úgy döntött, hogy nem. Ezt arra alapozta, hogy hiányzott az egyeztetett kiviteli terv, ami kötelező lett volna. Arra is hivatkoztak, hogy bár a vállalkozó felvonult a területen, az építési napló szerint csak előkészítő cselekményeket végeztek, nem építési munkát. Például elvitették a bútorokat, növényzetet rendeztek.
Fellebbezési lehetőség nincs, ha bíróság vizsgálja felül a közigazgatási határozatot. A tulajdonos és az egykor tulajdonos az ítélet felülvizsgálatát kérheti – ebben az esetben a Kúria dönt majd arról, jogszerű volt-e az ítélet. A HB Reavis ügyvezetője, Radnóty Zoltán azt mondta: megvárják az ítélet kézbesítését, aztán határoznak a továbbiakról.
A bontás ellen kezdettől tiltakozó civil szervezet, a Magyar Patrióták Közössége üdvözölte a bíróság ítéletét, szerintük jogállami döntés született.
