A HB Reavis a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg a döntést.
Az ügy a politikát is érdekelte, Lázár János is kitért rá egyik kormányinfóján, miután a bontás miatt kitört a botrány. A Miniszterelnökséget vezető miniszter – akihez pillanatnyilag az örökségvédelem tartozik – az épület lebontása ellen foglalt állást. Amivel nyilván nem lehet megakadályozni egy bontást, ha az egyébként jogszerű.
Márpedig ebben az esetben jó esély volt rá, hogy a befektető végigvigye a terveit. Ugyanis az építési engedély kiadása óta a hatóságok annyi időt töltöttek el ölbe tett kézzel, hogy a jog már a befektetőt is védte – három év elteltével már nem lehetett volna visszatáncolni az építési engedélytől, ha a befektető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértette volna.
Valószínűleg a bíróság sem értékelhette volna így a helyzetet, ha az építési engedély alapján a befektető már felépített volna egy fél irodaházat. Ám külső szemlélő nem vehette észre, hogy bármilyen munkálat is folyt volna az elmúlt években az épületen.
A kérdés ezért úgy hangzott, hogy megkezdte-e az építkezést jogszerűen az előző tulajdonos. A bíróság úgy döntött, hogy nem. Ezt arra alapozta, hogy hiányzott az egyeztetett kiviteli terv, ami kötelező lett volna. Arra is hivatkoztak, hogy bár a vállalkozó felvonult a területen, az építési napló szerint csak előkészítő cselekményeket végeztek, nem építési munkát. Például elvitették a bútorokat, növényzetet rendeztek.
Fellebbezési lehetőség nincs, ha bíróság vizsgálja felül a közigazgatási határozatot. A tulajdonos és az egykor tulajdonos az ítélet felülvizsgálatát kérheti – ebben az esetben a Kúria dönt majd arról, jogszerű volt-e az ítélet. A HB Reavis ügyvezetője, Radnóty Zoltán azt mondta: megvárják az ítélet kézbesítését, aztán határoznak a továbbiakról.
A bontás ellen kezdettől tiltakozó civil szervezet, a Magyar Patrióták Közössége üdvözölte a bíróság ítéletét, szerintük jogállami döntés született.
