Az ember, aki fazont szabott Debrecennek

Noha munkáit mindenki ismeri, alig beszélnek róla. Sajó Istvánnak állít emléket az Art déco a pusztán.

Balogh
2017. 02. 07. 15:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki valaha megfordult a cívisvárosban, vagy akár csak vonattal átsuhant rajta, netán fotót látott róla, biztos, hogy találkozott a munkáival. Debrecen visszavonhatatlanul magán hordozza Sajó István keze nyomát.

A Debrecen Nagyállomás, a Nagytemplom második világháború utáni rekonstrukciója, szétlőtt tornyainak feltámasztása, a régi nagyerdei stadion, az OTI (az egykori Országos Társadalombiztosító Intézet – a szerk.) épülete, a Hatvan utcai izraelita hitközség egykori bérháza, a Vásáry utcai lakóház vagy számos magánvilla, illetve a „régi” Nagyerdei Stadion.

Csak pár „szerénység”, amely a kalandos életű, 1896-ban, a millennium évében zsidó családban született Sajó munkáját dicséri. Épületei, azok vonalvezetése, lekerekítései könnyednek hatnak, ugyanakkor praktikus funkcionalitással párosulnak.

Életművét a debreceni Modemben most tárlat mutatja be Art déco a pusztán címmel. A február 26-ig megtekinthető kiállítást már csak azért is érdemes végignézni, mert noha épületei „alapnak” számítanak, ám még debreceniként sem biztos, hogy azokat össze tudjuk kötni az építésszel. Úgy viszont összeáll a kép, hogy az eredetileg klasszicista épületeiről ismert városba többek között ki csempészett egy szelet modernitást a XX. század első felében, majd pedig a második világháború utáni években.

A sportmániás, az első világháborúban főhadnagyként többszörösen kitüntetett Sajó a József nádor műegyetem építészmérnöki szakán végzett, majd Németországba Breuer Lajos Marcell-lel közösen ment ki. Dortmundban három évet töltött, megfordult Duisburgban is, családi házak, középületek építésében segédkezett, tanult, közben bútorterveket készített, és dekoratőrként is dolgozott.

1923-ban jött a tengerentúl, az ígéret földje. Az Egyesült Államokban New York és Florida között ingázott, tanult, felhőkarcolóterveket fabrikált, és a magasépítészetben is jártasságot szerzett. Két magyarral, Wank Loránddal (Roland Wank) és Berzőffy Loránddal (Roland Berz) közösen létrehozták a Mediterranean Architect Studiót, s többek között hétvégi házakat, villákat építettek a déli napsütésben. Sajó a nagyüzemi lakásépítésbe is belekóstolt, így többek között részt vett a New York Bronx negyedében épült, The Coops elnevezésű tömblakáskomplexum építésében.

S miközben sokan úgy gondolnák, több év Amerika és siker után az ember ott marad és élvezi a felhőtlen életet, Sajó visszatért Debrecenbe. Hazai karrierje szülővárosában indult virágzásnak. A második világháború előtt inkább lakóházakban és a Nagyerdő felé vezető körúton álló magánvillákban csillogtatta meg tudását, s praktikus, formatervezett épületekkel kezdte átformálni, megújítani a város karakterisztikáját.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.