A magyarázat összetett, a gazdasági helyzet csak az egyik lehetséges ok: „Sokkal könnyebbé vált a migráció. A tömeges kivándorlás azt hozta magával, hogy már vannak külföldön ismerősök, kialakultak a bejáratott utak. Nem a bizonytalanba érkeznek a fiatalok. Az idegenség radikális tapasztalata, ami még a kilencvenes években is megvolt, mára megszűnt. Nem egyedül kell megérkezni.” Szijártó szerint az is fontos, hogy a döntés nem végérvényes, nem egyirányú utca: haza lehet jönni, vagy tovább lehet menni máshová. Az otthoni kapcsolatokat sem kell feladni, egyre könnyebb fenntartani őket, a közlekedés átalakulása, az olcsó repülőjegyek is hozzájárulnak ehhez.
Berlin maga is egyre globálisabbá válik; kevés ilyen globális város van Németországban. A kulturális, életmódbeli sokszínűség pedig szimpatikus ennek a korosztálynak. „Ma már a német nyelvtudás hiánya sem akadály: az angollal is el lehet indulni Berlinben”
Pár éve még sok esetben gazdasági okai voltak annak, ha Berlint választották a magyarok. Olcsóbb volt a létfenntartás, mint mondjuk Londonban, ám az utóbbi pár évben Berlinben is jelentősen elszaladtak a lakásbérleti árak. A választásban fontos szempont, hogy Berlin nem nagyipari centrum: főleg olyan embereket vonz, akik informatikával, kulturális területekkel, művészettel foglalkoznak. A kutató szerint ők egyértelműen felülreprezentáltak a berlini magyarok között.
Berlin legendásan toleráns, befogadó város. De az egyéni tapasztalatok ezen a téren is különbözőek lehetnek; aki például a német bürokráciával szembesül, könnyen a nehézségek válnak a legfontosabb tapasztalatává. „Senki nem arról fantáziál, hogy Berlin toleráns város-e, hanem arról beszél, hogy melyik hivatalnál mit kellett csinálni. A mindennapokat más szinten éli meg az ember” – mondja a kutató. Egy új életet elindítani mindig együtt jár a társadalmi státusz megváltozásával is: az ember egyszer már volt valaki, és most kimozdul ebből a biztonságból.
