Eufória uralja az Oscar-díjas Bakáts téri iskolát

Az ő kórusuk szerepel Deák Kristóf filmjében. Ünnepi felfordulás az ének-zenei általánosban.

Valóban euforikus hangulatban telik a Mindenki Oscar-díjának első napja a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában. Az ő kórusuk szerepel a rövidfilmben, Deák Kristóf, a Mindenki rendezője több gyerekkórus közül választotta ki őket. A kórusvezető tanár, Molnár Mónika szerint az tetszett a rendezőnek, hogy itt voltak a legelevenebbek a gyerekek.

Oscart kapott a magyar film

Egy évvel a Saul fiát követően újabb magyar alkotás nyert Oscar-díjat, vasárnap Deák Kristóf Mindenki című kisjátékfilmje a Legjobb élőszereplős rövidfilmek kategóriájában lett befutó az idei gálán.

Nem minden kórustag látható a filmben, de a sikernek egy emberként örül a kórus és az egész iskola. Molnár Mónika kollégáival vezényelte le a sajtó rohamát. Rengeteg tévéstáb és újság is kíváncsi volt, mit szólnak az iskolában az eredményhez. A tanárok nehéz éjszakán vannak túl: közös eredményvárót szerveztek a gyerekeknek, akik ezen az éjszakán bent alhattak a suliban. Meglátogatta őket a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Havas Ágnes, aki maga is az iskola diákja volt. Az Oscar-gáláról beszélgettek, és Oscar-relikviákat nézegettek. A tanárok este tizenegykor fújtak takarodót, és reggel háromnegyed négykor keltették a gyerekeket: ez után nem sokkal derült ki, hogy Oscar-díjas lett Deák Kristóf rövidfilmje.

A pedagógusok szeretnék, ha minél hamarabb visszatérne a tanítás a szokásos kerékvágásba, de most még óriási a felfordulás, a diákok is el vannak varázsolva a hírtől. Amikor megtudták, egy pillanatig csend volt, aztán torkuk szakadtából elkezdtek üvölteni. Molnár Mónika sem gondolta volna, hogy ekkora sikere lehet a Mindenkinek, bár amikor sorra kezdte nyerni a külföldi díjakat, ő is egyre nagyobb figyelemmel követte a film útját. Az Oscar-gála előtt pedig már biztos volt benne: megnyeri a film a díjat.

Annak idején, amikor először elolvasta a forgatókönyvet, nem is akarta elvállalni a történetet. Hiszen a filmben egy gonosz kórusvezető tanár, Erika néni szerepel, aki mindent a kórus sikerének rendel alá, és arra kényszeríti a kevésbé jó hangú gyerekeket, hogy egyáltalán ne énekeljenek, csak tátogjanak. Végül a gyerekek összefognak, és meghátrálásra kényszerítik a tanárt.

###HIRDETES2###

– Elgondolkodtam, mennyire jó az nekem, ha a diákjaim negatív tanárképpel találkoznak, akár csak játékból is – mondta, s hozzátette: mindig nagyszerű tanárok tanították, talán ezért is lett pedagógus. Végül egy lelkes szülő győzte meg, hogy a filmezés jó ötlet. – Azt vettem figyelembe, hogy nagy élmény lesz a gyerekeknek. De azt álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az Oscar-díjig jut a film. Ez annak a profi tudatosságnak is köszönhető, amivel Deák Kristóf végigvitte ezt az egészet.

Erika néni figurája is nagyon tetszett a gyerekeknek, mert lehetett ellenkezni vele, összefogni ellene. – Szerintem kicsit utópisztikus a befejezés, de jó érzés volt megcsinálni – mondta a tanárnő. Persze a valóságban is felmerül olyan probléma, hogy egy gyerek kevésbé jó hangú, de Molnár Mónika a kodályi elvek szerint tanít, azt vallja, hogy a zene mindenkié. Nála legfeljebb magatartásproblémák miatt lehet kikerülni a kórusból, azért semmiképpen, mert valakinek nincs olyan jó hangja.