„Kiléptünk volna a monotonitásból, de sajnos nem lehetett”

Három év után lehúzza a rolót a budapesti Balcony TV. A szervezőkkel a miértekről beszélgettünk.

Somló Dániel: Ráadásul mivel télen szabad ég alatt nem igazán tudtunk forgatni, ezért több hónappal előre be kellett táraznunk, és így sokszor aktualitását veszítették a videók, illetve mi se tudtunk napra készek lenni a zenekarokkal. Sajnos a koncertvégi interjúkat nagyon kevesen nézték végig. Ha pedig a számoknál tartunk, sajnos az utóbbi egy-másfél évben jelentős csökkenés történt a nézettségben is. Ezt pedig leginkább annak tudjuk be, hogy megunták a nézők is a formátumot. S hiába próbálkoztunk új ötletekkel – például drónos felvétellel vagy live streammel is –, a központban keményen ragaszkodtak az eredeti ötlet megtartásához. Egyik se valósulhatott meg.

– Annak ellenére, hogy egy idő után a „monotonitásba” érthető módon sokan belefáradhatnak, azért a Balcony TV egy jó megjelenési lehetőség volt sok kezdő zenekar számára, s ez most megszűnik. Nem gondoltatok arra, hogy már csak ezért is nyomassátok tovább? Esetleg nem lett volna valaki, aki át tudta volna venni tőletek a dolgot?
Somló Dániel: Persze, hogy gondoltunk rá, de jelenleg a különböző Eastaste projektek (BUSH, HOTS - Hungarian Oncoming Tunes), illetve maga az Eastaste is rengeteg időt, energiát igényel, és most ezekre szeretnénk inkább koncentrálni. Ezzel is erősíteni a régiós (köztük a hazai) zeneipart. Ezek mellé pedig már sajnos nem fér bele a Balcony TV. Biztos lesz olyan lelkes csapat, akik szívesen továbbvinnék, de nálunk még senki sem jelentkezett ez ügyben. Tapogatózások már történtek, de egyelőre semmi konkrét.
Horváth Renátó: A lehetőség ugyanis továbbra is adott, hogy valaki felvegye a fonalat és folytassa. Mivel mi már nem tudjuk tovább folytatni, ezért szerettük volna egyértelművé is tenni, hogy ez a csapat most befejezte. Az esetleges következő pedig majd saját erőből eszközökkel és elképzelésekkel, tőlünk függetlenül vág bele. Ha lesz ilyen, sok szerencsét kívánunk nekik.

– Nem a kukacoskodás miatt, de a zenekari interjúknál olykor az az érzése támadt az embernek, hogy a kérdések picit talán túl általánosak, s a kérdező és az interjúalanyok mintha elbeszéltek volna egymás mellett. Itt volt valami kritérium, vagy szabad kezet kaptatok?
Somló Dániel: A kollégáink minden forgatásra felkészültek, illetve a helyszínen a felvétel előtt átbeszélték a kérdéseket az alanyokkal. Nem mindig volt könnyű dolguk, főleg, ha kezdő zenekarokkal kellett interjúzniuk, akik nem mindig voltak hozzászokva efféle szituációkhoz, és sok esetben nagyon nehéz volt bármit is kiszedni belőlük, mikor élesben ment a dolog. Ez néha jól, néha kevésbé jól sikerült. A nagy számok törvénye alapján – 3 év alatt 150 videó – nyilván volt, ami nem sikerült túl jól, de ebből a hostjaink és remélem, hogy a zenekarok is tanultak.

Horváth Renátó: Az interjúk készítésében nem volt semmi megkötés, szabad kezet kaptunk. Az adatok alapján egyébként sajnos azt láttuk, hogy nagyon kevesen nézik meg az interjúkat, de örömmel hallom, hogy te például közöttük voltál. Haha!

– Az Eastaste-tel a zeneipari fesztiválszervezés felé mozdultatok el, tavaly novemberben megcsináltátok a közép-európai régióra fókuszáló BUSH-t. Ez mennyire játszott közre abban, hogy végül a befejezés mellett döntöttetek?
Somló Dániel: Az Eastaste fő tevékenysége, hogy különböző reklámokhoz, filmekhez, videókhoz licencelünk zenéket Kelet-Európából világszerte. Emiatt az alap tevékenység miatt sikerült felépítenünk egy aktív kapcsolati hálózatot az egész régióban, innen jött az ötlet, mozgósítsuk őket egy nagyobb jó érdekében. Ez lett végül a BUSH, ami egy, a régió zeneipari problémáival foglalkozó nemzetközi konferencia, fesztivál. Az ezzel kapcsolatos feladatok, ahogy korábban jeleztem, közrejátszottak a Balcony TV elengedésében, hiszen ez nem csak egy konkrét, évenként egyszer megrendezésre kerülő esemény, hanem egyfajta mozgalom (Newkidsfromthebloc), amellyel nagyon sok év közbeni aktivitásunk van és lesz két BUSH között.
Horváth Renátó: Úgy gondolom, a BUSH-sal egy csodálatos fejezetet nyitottunk, s ezzel is egy olyan platformot építünk, ahol zenekarokat fedezünk fel a magunk és mások számára is. Cserébe mindezt kötetlenül tudjuk csinálni. Hogy picit szivárogtassak, a BUSH-sal kapcsolatban is dolgozunk már egy folyamatosan jelentkező videós tartalmon.

– Hogy látjátok, ma mennyire nehéz komolyabb támogatás nélkül elindítani egy olyan sorozatot, amely a nem popgagyit hivatott bemutatni, hanem merészen belenyúl az ismeretlenek darázsfészkébe? Mire érdemes figyelnie, aki ilyesmiben gondolkodik?
Somló Dániel: Majdhogynem lehetetlen. Nekünk se sikerült volna, ha nem lett volna mögöttünk a Coca-Cola. Ha van pénz normális stábra, promóra, satöbbi..., akkor érdemes ilyesmiben gondolkozni, de ebben az esetben is a legfontosabb egy jó ötlet, amivel ki lehet tűnni a tömegből. Ha ez nincs, akkor szerintem bármennyi pénzt el lehet költeni, nem lesz igazán hozanatja.
Horváth Renátó: Elindítani talán kevésbé nehéz, mint kitartóan, folyamatosan, hosszú távon csinálni. A lelkesedés sok mindenhez elég, sőt, anélkül nem is lehet hitelesen ilyesmibe vágni, de a realitás nyilván az, hogy ehhez pénz is kell. Ha nincs valamilyen szintű forrás egy ilyen dolog mögött, akkor előbb-utóbb az emberek elkezdik lemondogatni a forgatási napokat, mert hirtelen bejött egy fizetős meló. Ezt megtapasztaltam Tel-Avivban is, ahol sokáig nem volt semmilyen szponzorunk, és bizony elég gyakran kellett lefújni a forgatásokat, mert a hangos ember nem ért rá.

– Mi lesz a YouTube-csatornával, azt továbbra is el lehet érni?
Somló Dániel: Igen, megmarad, úgyhogy indulhat a nosztalgiavonat. Haha!

Akit érdekelnek az új magyar hangok, zenekarok, annak érdemes figyelnie zenerovatunkat, az Ígéretes titánokat, illetve követni Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is.

###HIRDETES2###