Hatvannyolc éves korában életét vesztette Horváth Dávid fotóművész – számolt be róla blogján a Mai Manó Ház. A Balogh Rudolf-díjas művészről írta egykor Kincses Károly: egyike volt azoknak, akik a harmincas évek szociofotós hagyományait vitték tovább, s hitték, hogy képeikkel nem csupán „távolságtartó borzongást” váltanak ki.
Horváth 1948-ban Kiskunlacházán született, a fotózás világa pedig már 19 évesen magába szippantotta. 1974-ben tett fényképész-szakmunkásvizsgát a MÚOSZ Újságíró-iskolájában, 1974 és 1993 között pedig az Ország-Világ fotóriportere volt. Később dolgozott az Esti Hírlap főmunkatársaként is. Szociografikus fotói rendkívüli ismertségnek örvendtek: fényképezett munkásokat, hajléktalanokat, de rockereket is. Egyik legismertebb képén is egy, a pocsolyában feszítő rockerfiú látható.
Horváth már régóta küzdött betegségekkel, és az 1999-ben a Fotóriporternek adott interjújában is beszélt ezekről. Azután megműtötték, és folytathatta munkáját. „Most jöttem rá, szemeket fogok fényképezni, már régen akartam. A szemek jelentik a legtöbbet nekem. Biztos van bennem valami, hogy így néznek rám. Nézd meg, minden szem rám néz! Rám, Horváth Dávidra, s rajtam keresztül arra, aki nézi a képet – általam” – mondta az interjúban, amelyet az azt jegyző Murányi Gábor idézett fel a HVG.hu-n.
