Andrew (Seress Zoltán) bogaras feltaláló, aki vidéki kúriájában tengeti mindennapjait kissé frusztrált feleségével, Adriannel (Hegyi Barbara). Látszólag jó házasságban élnek, csak épp a legfontosabb, a szenvedély múlt el a kapcsolatukból. Épp az ellenkezője igaz Adrian korosodó londoni nagybátyjára, Leopoldra (Kern András), aki hétvégére érkezik vendégségbe. A professzor egy nála évtizedekkel fiatalabb lánnyal kíván házasságot kötni. Arielnek (Péter Kata) annak idején volt némi liezonja Andrew-val, aki persze féltékeny felesége előtt mindent tagad. A helyzetet tovább bonyolítja Andrew legjobb barátjának a jötte. Maxwell (Telekes Péter), aki még a legyet is röptében kapja el, oldalán egy vonzó, erősen nimfomán hajlamú ápolónővel érkezik a szentivánéji víkendre, ahol minden a megoldatlan szexuális problémákról szól. Végül senki nem bír magával, elszabadulnak a vágyak, párt cserélnek a szerelmesek, hogy aztán rádöbbenjenek, mit is akarnak valójában az élettől.
Woody Allen 1982-ben forgatta le kissé középszerű Szentivánéji szexkomédia című filmjét, amiből Kozma András fordítását felhasználva Kern András, Perczel Enikő dramaturg és Vörös Róbert készített színpadi átiratot. A darabot a Pesti Színházban vitte színre Alekszandr Bargman orosz rendező, aki nehezen tudott elszakadni Woody Allen filmjének impresszionista költőiségétől. Festményszerű jelenetek váltják egymást Anvar Gumarov dobozszerű díszletében, de Pusztai Judit jelmezei is a filmbéli világot, a viktoriánus kort idézik.
Amennyire ragaszkodik Bargman az ismert sémákhoz, olyannyira nem képes a Woody Allen-i fanyar öniróniát és maró humort megteremteni. Kudarc, kudarc, kudarc – éppen úgy, ahogy Andrew a saját életéről mond lesújtó véleményt. Bargman rendezése hideg, néhol mesterkélt. Az intellektuális lélekboncolgatás elveszti a jelentését, a túlrajzoltság ellenére a játék ritmusa is fáradt, csak a második részre kap halvány lendületet a történet.
Woody Allen mindenkori magyar hangja, Kern András nem a filmbéli szerepét alakítja, hanem az idős Leopoldot. Nem túlzás azt állítani, hogy ő érti a legjobban ezt a világot, laza eleganciával képviseli a gunyoros szarkazmust. Seress Zoltán kisszerű Andrew-ja vallja, a szerelem generálja a fájdalmat, miközben a szex csillapítja azt. Szétesett, ideggyenge ez a figura, méltó párja a frigid és önértékelési problémákkal küzdő feleségének, akit Hegyi Barbara kellő játékossággal teremt meg. Shakespeare hősétől, A vihar légi szellemétől kölcsönözték Ariel nevét: titokzatos nő, aki minden fejet képes elcsavarni. Péter Kata nemes szépségként láttatja Woody Allen hősét. Bata Éva ápolónője zsigeri nő, a shakespeare-i szentivánéji figurák komika változata, aki mellé jól passzol Telekes Péter egyszerű szívtiprója.
Bár könnyebb a nézőket becsábítani az ismert filmek feldolgozásával a színházakba, az ilyen előadások esetében sokkal nagyobb a hibafaktor. Ez a Szentivánéji szexkomédia esetében is pont így van.
