Falutáblától falutábláig

Ha valami vacak és sekélyes, akkor alternatívát kell felmutatni. Tordason ezzel próbálkoznak.

Tordas szép kis község Fejér megyében, a Martonvásári járásban. A Mezőföldön járunk. Minimum a bronzkor óta lakott, szőlejét egy időben apácák birtokolták. Itt folyik a Laci (Szent László) patak, a települést megénekelte a Copy Con, itt mérték Magyarország legalacsonyabb éves csapadékösszegét (2011, 251 mm), tizennégy éves koráig itt élt Cseh Tamás, messze földön híres művészek választották lakóhelyüknek és itt (illetve Rejtő Jenő-i fordulattal: még Brazíliában is) található a világ egyik legjobb rádiójának, a Tordas Rádiónak a székhelye.

A Tordas Rádió 2000 márciusa óta működik, tulajdonosa, üzembentartója, lelke Vida Antal halbiológus, valamint rejtély, északfok és titok. A rádió a hős- és egyben aranykorban kalóz volt, a lehető legkisebb közösségi 1 watton adott, és falutáblától falutábláig foghatták a boldog kevesek. A lefedettség mértékéről a rádió naponta többször is informálta hálás közönségét, jókedvű kecskemekegés közepette, míg akik földrajzi viszonyaik miatt nem részesülhettek folyamatosan a vidámságból, Best of-válogatásokból értesülhettek arról, merre is tart éppen a világ. Az egész valami elképesztően szürreális volt, ugyanakkor reményteljes. Azt üzente (a Kossuth helyett), hogy meg lehet csinálni. Hogyha valami vacak és sekélyes, mint a zenei közízlés, akkor alternatívát kell felmutatni. Hogy így is lehet. Bitang jó zenékkel, kreatívan, mulatságosan.

Aztán jött, ahogy szokott, a Hatóság. Mert a Hatóság az olyan valami, ami ha kérték, ha nem, létrehozza, mintegy felállítja önmagát, oszt jön. A Tordas Rádió 2010-ben pályázat útján hivatalos frekvenciát nyert mint kisközösségi rádióállomás, ami felettébb örvendetes, akar a fene örökké partizán lenni. Igen ám, de az engedély egy 500 (ötszáz!) méteres sugarú körre vonatkozott. Tordas nem New York, de ez a „lehetőség”, bár már szinte bulgakovi magasságokba repítette az eseményeket, még a falu teljes lefedettségéhez sem tartalmazott elég muníciót. Ugyanakkor a Hatóság a hivatalos induláskor minden pályázati forrást befagyasztott, ellenben kötelezte a szerencsés nyertest az indulásra. Mivel a magyar ember makacs, nyakas és kitartó, a tulajdonos úr, az önkormányzat, a Tordasért Közalapítvány, a hazai kisközösségi rádiók és szervezetei, a tordasi és nem tordasi lakosok összedobták az adóhoz, antennához, adótoronyhoz és technikához szükséges pénzt. Mire, hogy egy kis színt vigyen még a dologba, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megszüntette a kisközösségi rádiózást mint kategóriát, és minden kisközösségi rádiót kötelezett a közmédiává való átalakulásra, annak minden kötelezettségével együtt.

Elbírálás szempontjából tehát a Tordas Rádió egy platformra került a Petőfivel, ami lehetne akár az elismerés egy formája is, de lássuk be, mégsem az. Ezek után a rádió beadott egy rezsipályázatot, amelyet egy évre meg is nyert, de a következő kísérlet (mert mint azt az egyik szlogenjéből tudjuk, a kísérlet folytatódik) már nem sikerült. Az indoklás szerint azért, mert 750 (hétszázötven) forinttal kevesebb pályázati díjat fizetett be. Ezen a ponton a történet végképp elhagyni látszik a realitás talaját, ám mégsem. Mert megtörtént. Azóta a Tordas Rádió elhagyta Észak-Tordas körzetét, és az internetről sugározza szerteszét a szabadság mámorító illúzióját. A netben meg az a jó, hogy bár messze nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, azért nehezebb vele kukoricázni, ráadásul lehet tolni a cuccot a világfalutábláig. A déli hírek szövege pedig változatlanul ugyanaz, Sinkovits Imre magyar hangján: A radványi sötét erdőben halva találták Bárczi Benőt.

Mert ennek legalább van értelme.

###HIRDETES2###