Kiderül, mekkora pusztítást végzett az IÁ Palmürában

Az újra felszabadított ókori romvárosban tovább pusztult a kulturális örökség. Most mérik fel a károkat.

Balogh Roland
2017. 03. 10. 18:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodjára foglalták vissza a szír kormányerők az Iszlám Állam (IÁ) milicistáitól az ókori hellenisztikus és római épületei miatt korábban roppant népszerű Palmüra városát. A rommező a radikális szunniták keze alatt komoly károkat szenvedett, több építményt szánt szándékkal, teátrális körülmények között le is romboltak az UNESCO világörökségi listáján is szereplő városban. Így például a Palmüra legismertebb műemlékének számító Bél templomát, illetve a település főutcáját díszítő hosszú oszlopcsarnokot, a római színház szkénéjét, a Diocletianus császár idején emelt tetrapilon vagy a XIII. századi mameluk erőd egy részét.

A szír kormányerőkkel és az orosz katonákkal együtt  most bejutott a városba a brit The Guardian forgatócsoportja, és készített egy rövid videót arról, mi történt műemlékvédelmi szempontból Palmürában. Velük tartott még a damaszkuszi kormány műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője, aki arról beszélt, az elmúlt két hónapban, amíg az IÁ milicistái uralták a környéket, nem történt olyan nagyarányú rombolás, mint amitől korábban tartottak. Mahmún Abdulkarim azt is leszögezte, az ókori szobrokat, amelyek mozdíthatók voltak, már korábban sikerült elszállítaniuk a palmürai múzeumból Damaszkuszba.

Az immár több mint 400 ezer halálos áldozatot követelő, hat éve tomboló szír polgárháború árnyékában a hivatalosan az Aszad-kormánynak dolgozó műemlékvédelmi szakemberek –Abdulkarim megfogalmazása szerint – rendkívül nehéz helyzetben vannak. Tudni kell ugyanis, ahogy arról lapunk is többször írt már korábban, Szíriában – a radikális milíciákkal ellentétben – egyedül a damaszkuszi rezsimnek van műemlékvédelmi stratégiája, amelynek értelmében minden megóvható műtárgyat biztonságba kell helyezniük, s mint most kiderült, mintegy 320 ezer műtárgy, a szíriai anyag nagyjából 90 százaléka van biztonságban, beleltározva, lefotózva. Az Iszlám Állam közben két éve lefejezte a palmürai múzeum 82 éves vezetőjét, Haled al-Aszadot, amiért nem volt hajlandó elárulni nekik, hova rejtették el előlük a felbecsülhetetlen értékű műkincseket. S miközben a szakemberek ilyen erőfeszítéseket tesznek, s kultúrdiplomáciával próbálják menteni a menthetőt, addig Abdulkarim szerint folyamatosan azzal vádolják őket, hogy munkájukkal „kifehérítik” Aszad rezsimjét.

Az elmúlt évek háborúi műemlékvédelmi szempontból is megtépázták a térséget, az Iszlám Állam – miközben a mozdítható tárgyakat a feketepiacon csempészi ki – Palmüra mellett több híres ókori várost is felprédált, nemcsak Szíriában, hanem Irakban is. A károk még ma sem teljesen ismeretesek, de több helyen visszafordíthatatlanok. A várható helyreállításokban egyébként magyar szakemberek is segédkeznek majd.

###HIRDETES2###

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.