Kiderül, mekkora pusztítást végzett az IÁ Palmürában

Az újra felszabadított ókori romvárosban tovább pusztult a kulturális örökség. Most mérik fel a károkat.

Balogh Roland
2017. 03. 10. 18:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodjára foglalták vissza a szír kormányerők az Iszlám Állam (IÁ) milicistáitól az ókori hellenisztikus és római épületei miatt korábban roppant népszerű Palmüra városát. A rommező a radikális szunniták keze alatt komoly károkat szenvedett, több építményt szánt szándékkal, teátrális körülmények között le is romboltak az UNESCO világörökségi listáján is szereplő városban. Így például a Palmüra legismertebb műemlékének számító Bél templomát, illetve a település főutcáját díszítő hosszú oszlopcsarnokot, a római színház szkénéjét, a Diocletianus császár idején emelt tetrapilon vagy a XIII. századi mameluk erőd egy részét.

A szír kormányerőkkel és az orosz katonákkal együtt  most bejutott a városba a brit The Guardian forgatócsoportja, és készített egy rövid videót arról, mi történt műemlékvédelmi szempontból Palmürában. Velük tartott még a damaszkuszi kormány műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője, aki arról beszélt, az elmúlt két hónapban, amíg az IÁ milicistái uralták a környéket, nem történt olyan nagyarányú rombolás, mint amitől korábban tartottak. Mahmún Abdulkarim azt is leszögezte, az ókori szobrokat, amelyek mozdíthatók voltak, már korábban sikerült elszállítaniuk a palmürai múzeumból Damaszkuszba.

Az immár több mint 400 ezer halálos áldozatot követelő, hat éve tomboló szír polgárháború árnyékában a hivatalosan az Aszad-kormánynak dolgozó műemlékvédelmi szakemberek –Abdulkarim megfogalmazása szerint – rendkívül nehéz helyzetben vannak. Tudni kell ugyanis, ahogy arról lapunk is többször írt már korábban, Szíriában – a radikális milíciákkal ellentétben – egyedül a damaszkuszi rezsimnek van műemlékvédelmi stratégiája, amelynek értelmében minden megóvható műtárgyat biztonságba kell helyezniük, s mint most kiderült, mintegy 320 ezer műtárgy, a szíriai anyag nagyjából 90 százaléka van biztonságban, beleltározva, lefotózva. Az Iszlám Állam közben két éve lefejezte a palmürai múzeum 82 éves vezetőjét, Haled al-Aszadot, amiért nem volt hajlandó elárulni nekik, hova rejtették el előlük a felbecsülhetetlen értékű műkincseket. S miközben a szakemberek ilyen erőfeszítéseket tesznek, s kultúrdiplomáciával próbálják menteni a menthetőt, addig Abdulkarim szerint folyamatosan azzal vádolják őket, hogy munkájukkal „kifehérítik” Aszad rezsimjét.

Az elmúlt évek háborúi műemlékvédelmi szempontból is megtépázták a térséget, az Iszlám Állam – miközben a mozdítható tárgyakat a feketepiacon csempészi ki – Palmüra mellett több híres ókori várost is felprédált, nemcsak Szíriában, hanem Irakban is. A károk még ma sem teljesen ismeretesek, de több helyen visszafordíthatatlanok. A várható helyreállításokban egyébként magyar szakemberek is segédkeznek majd.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.