Kiderült, ki lesz a főszereplője Enyedi Ildikó következő filmjének

Kilencvenéves lett Békés Itala, aki a kabarétól a revün át a pantomimig mindenbe belefogott.

„Palit akar fogni, doktornő? Hát azt nem így kell!” – Enyedi Ildikó Aranymedve díjas filmjében, a Testről és lélekrőlben oktatja így a magába forduló, betegesen félénk Máriát a vágóhíd takarítója, Zsóka. Csak néhány percre, két nagyobb jelenetben látjuk Zsókát, mégsem felejtjük el. Gátlástalanul szókimondó, ami különösen vicces és groteszk a film közegében. Itt szinte minden szereplő kimondatlan dolgokkal, a kifejezés nehézségével, a szégyenkezéssel küszködik. Zsóka cseppet sem.

A kilencvenéves Békés Itala ezt a szerepét is gondosan kidolgozta, ahogy hosszú élete alatt minden szerepet. Gondolkodott rajtuk, elemezte őket. Ezzel mérhetetlenül segítette, néha meg idegesítette a rendezőt – így emlékszik Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója. Békés Itala itt játszott 1958-tól egészen a 2000-es évekig. Manapság pedig az Örkény Színházban.

A színművész a nézők fejében akkor is megmarad, ha egész előadás alatt meg sem kell szólalnia. Mint az Örkény Színházban Zsótér Sándor Meggyeskertjében (Cseresznyéskert), ahol Firszet, az öreg szolgát alakította 2013-ban. Firsz a darabban eredetileg férfi, de ez mit sem számított. Enyedi Ildikó megnézte a darabot, és lenyűgözte a méltóságteljes, tragikus és humoros figura. Hozzáírta a kész forgatókönyvhöz a takarító szerepét. Így lett a most kilencvenéves színművész a filmben Zsóka.

És ha minden igaz, Enyedi Ildikó következő filmjének főszereplője ő lesz, már formálódik a forgatókönyv. Ezt üzente a rendező abban a levélben, amelyet Békés Itala kilencvenedik születésnapi köszöntésén olvastak fel a Madách Színházban. Ahogy írta: legfiatalabb barátnőjének.

Enyedi is megemlítette, hogy Békés Italának a legváratlanabb helyeken bukkannak fel barátai és rajongói. Ezer szállal kötődik a magyar művészeti élethez, mindenkitől tudott tanulni, és erre büszke is. A kiállításon lépten-nyomon felidézi azokat, akik támogatták, ötleteket adtak neki. Az önálló munkára, vagyis az egyszemélyes színházra, amelynek hatvanöt éve alatt huszonöt előadása volt, Kurtág György zeneszerző beszélte rá. Ott egyszerre volt Békés Itala a színész, a rendező, a díszlet- és jelmeztervező, illetve saját menedzsere.

Az írásra pedig nem más vette rá, mint Örkény István. Meg is jelent három könyve. Megírta a színészélet anekdotáit és a saját élettörténetét is, ehhez Hankiss Elemér írt ajánlást: „Minden sorából a a szabadság jókedvű, bukfencező, szemtelen, merész öröme sugárzott felém.”

Ő is próbálta átadni azt, amit megtanult, létrehozott egy saját művészeti képességfejlesztő képzést. És Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója szerint ezt teszi új lemezén is: át akarja adni, amit az életben megtanult. Mácsai szigorú ízlésű embernek is melegen ajánlja a lemezt, amely szerinte nem dalok sora, hanem filozófiai vallomás. Békés Itala hatni akar, hozzászólni a dolgokhoz, meg akarja osztani a tapasztalatait a hallgatókkal.

Az új lemezzel kilencvenedik születésnapjára rukkolt elő a színművész. A címe Salto Mortale – Ha még egyszer nyolcvanéves lehetnék. Le Clézio, Erich Kästner, Hamvas Béla, Lao-Ce, Müller Péter Sziámi, Eisemann Mihály, József Attila, Oscar Wilde, Alan Alexander Milne, Devecseri Gábor, Mészöly Dezső, Szép Ernő írásait dolgozta fel.

A sokoldalúságát nem győzik eleget emlegetni. Pályája néha egészen furcsa kanyarokat tett: a Fővárosi Nagycirkuszban, a Cirkuszrevüben a legendás bűvész, Rodolfo mutatványában ugrott ki a bűvészdobozból. Adott ki tánctanító lemezeket, alapított művészeti képességfejlesztő iskolát, ikertestvérével, Békés András operarendezővel csinálták az első magyar pantomimműsort, amely nemzetközi siker lett. Egyébként a színészet előtt női szabónak tanult – szülei ragaszkodtak hozzá, hogy a művészi pálya mellett megbízható szakmája legyen.

Békés Itala március 20-án  a Hír TV-ben Veiszer Alinda vendége volt:

A színpadon táncolt, énekelt, prózai szerepeket játszott, a Madách Színházban rendezett életműkiállításán ott sorakoznak a fotók. Elsősorban a Madáchban készült felvételek. Látjuk Márkus Lászlóval a Revizorban (1962), Haumann Péterrel A doktor úrban (1979), Huszti Péterrel az Isten pénzében (1995), Bródy-Várkonyi Will Shakespeare-jében (1997) egymagában, elképesztő reneszánsz kosztümben, és Pogány Judittal Örkény Macskajátékában (2009-ben), amikor már az Örkényben dolgozott. Fiatalon még fiúszerepet is játszott, 1954-ben ő volt Nemecsek a Pál utcai fiúkban. Ha főszerepet írnak neki egy filmben, kilencven után is el fogja vállalni. A születésnapján a tévések arról faggatták, tornázik-e még. Rávágta, hogy persze: „Azért vagyok ilyen szép!”