Magyarországon először idén kapta meg a legnagyobb állami művészeti elismerést artistaművész: a lovasakrobata Richter József Kossuth-díja azt mutatja, hogy az állam művészetként szeretné megbecsülni a cirkuszt. Közben azonban folyamatosan változik a cirkuszi világ: a klasszikus műfaj mellett felnőtt az újcirkusz megteremtője, a Cirque de Soleil és más társulatok, amelyek inkább tekinthetők cirkuszi számokat felhasználó mozgásszínháznak, mint a régi értelemben vett cirkusznak. A színházi rendező, Fekete Péter igazgatása alatt a Fővárosi Nagycirkusz is némileg más irányba indult el: színházi elemeket kezdtek vinni az előadásokba, és már egy összefüggő történetet is megrendeztek cirkuszi produkciókkal, a Lúdas Matyit.
Ráadásul egyre több országban szigorodnak a cirkuszi állattartás szabályai. Van, ahol már be is tiltották az állatok fellépését, legutóbb Romániában, a bukaresti állami cirkuszban. Így lassan az is kérdés, lesz-e egyáltalán állat a jövő cirkuszában. Magyarországon egy darabig még biztosan – egyelőre csak az elefántokból, a főemlősökből (vagyis a majmokból) és a vízilovakból tilos utánpótlást beszerezni. A többi állatból viszont csak a 2010 után vadon befogott egyedeket tilos betanítani és szerepeltetni. Azok a zebrák, zsiráfok, tevék és macskafélék, amelyeket fogságból vásárolnak vagy amelyek a cirkuszban születnek, továbbra is felléphetnek.
Azok a társulatok, ahol generációk óta dolgoznak állatokkal, nyilván úgy gondolják: enélkül nem megy. Így van ezzel ifjabb Richter József is. Az utazó magáncirkusz, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója szerint ez a klasszikus cirkusz egyik alappillére. A fiatal Richter szerint mindaddig, ameddig igényes, minőségi produkciók lesznek, lesz közönsége a klasszikus cirkusznak. De szerinte ehhez kellenek az állatok.
– A Cirque de Soleil más utat választott, amikor lemondott az állatokról, és hatalmas sikert ért el. Most már nem lehet versenyre kelni velük állatok nélkül – véli. Apja, idősebb Richter József úgy gondolja: nem is kell.
– Franciaországban van olyan cirkusz, a Cirque d’Hiver, amely százhetven éve telt házzal üzemel. A klasszikus cirkusz régi műfaj, tömegeket érdekel. Az újcirkusszal nem lehet összehasonlítani: az más világ, de a kettő jól megfér egymás mellett. A klasszikus cirkusz is változik, fejlődik, de alapjaiban megmarad annak, ami volt – véli idősebb Richter József.
Így van ez az Egyesült Államokban is – most mégis úgy néz ki, bezár a legnagyobb amerikai vándorcirkusz, a Ringling Bros. and Barnum & Bailey. A tulajdonosok egy éve lemondtak az elefántok felléptetéséről – miután ez hamarosan Amerikában is tilos lesz –, majd bejelentették: ez annyira lenyomta a nézőszámot, hogy be kell zárni a 146 éves cirkuszt.
Zsirák György már a hatvanas években dolgozott zsonglőrként a Ringling Bros. and Barnum & Baileynél. Később visszahívták produkciós vezetőnek, a kétezres években pedig tanítani. Lánya most is ott dolgozik, így Zsirák György meg tudja erősíteni: a dolgozóknak bejelentették, hogy bezárnak. De Zsirák azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a politikára próbálnak hatni. Az új elnök, Donald Trump köztudottan nem a környezetvédelem elkötelezett támogatója. Trump a Twitteren azt írta az elefántok visszavonulásának hírére: „a cirkusz már soha többé nem lesz ugyanaz”.
Egyébként alig valószínű, hogy a Barnum & Baileyt bezárnák, eldobva a dollármilliókat érő márkát. Az állattartásra Zsirák György elmondása szerint szigorú szabályok vonatkoznak az Egyesült Államokban. Az állatvédők különösen szemmel tartják a legnagyobb és leghíresebb cirkuszt. A Barnum & Bailey vonattal utazik a turnék során, így előírás rögzíti, hogy az állatoknak mennyi idő után kell pihenőt adni. A megállóknál mindig várták az állatvédők a cirkuszt, hogy ellenőrizzék: tényleg megálltak-e. A pihenőhöz kerítést kell felhúzni nagy területen, ami elég fáradságos munkával jár: emiatt a cirkuszosok nem rajongtak az állatvédőkért. Az viszont, hogy szükség van a munkájukra, Magyarországon sem kérdés, az Országos Állatvédőrség Alapítványt havonta átlagosan egyszer megkeresi egy cirkuszlátogató, mert feltűnik neki, hogy két összezárt állat bántja egymást, vagy egy állatot szűk helyen tartanak, esetleg a meleg nyárban a napon tölti az egész napot.
Zsirák György és Richterék szerint érdemes különbséget tenni azon cirkuszok között, amelyek nem megfelelően kezelik az állatokat, és azok között, amelyek betartják a szabályokat. A Magyar Nemzeti Cirkusz azért is tart nyílt napokat, hogy a közönségnek megmutassák, náluk jó sora van az állatoknak. Teve, zebra, zsiráf, elefánt is él náluk.
Az állatvédők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon hiányos a jogi szabályozás. Az Országos Állatvédőrség Alapítvány vezetője, Tornóczky Anita szerint nincs megfelelő nyilvántartás, és az sincs részletesen meghatározva, hogy a vadállatokat milyen körülmények között kell tartani. A kedvtelésből tartott és haszonállatokkal kapcsolatban ezt részletesen szabályozzák.
– Magyarországon egy állandó és 52 vándorcirkusz van bejelentve, de nincs egy hatóság sem, amely tisztában lenne azzal, hány vadállat él a hazai cirkuszokban. A nyilvántartásokat évente összesítik, nincs folyamatos nyomon követhetőség. A külföldi cirkuszoknak, ha hat hónapnál tovább tartózkodnak Magyarországon, ideiglenes engedélyt kellene kérniük. Az első településen, ahol letelepednek, a jegyzőnél kell kérni a területfoglalási engedélyt, de nincs átlátható és naprakész adminisztráció az érkező cirkuszok állatállományáról, mozgásáról sem – mondja el Tornóczky Anita, és kifejti azt is, hogy a vándorcirkusz esetében eleve nem adottak egy ragadozónak vagy patás állatnak megfelelő körülmények.
– A nagymacskák zárt ketrecekben élnek, a zebrák, tevék és elefántok kordonok közé szorítva tengetik mindennapjaikat. Vannak cirkuszosok, akik szeretettel gondozzák az állataikat, de ez a ritkább. Ha ezeket a kérdéseket részletesen szabályoznák, és a betartásukat ellenőriznék, lehet, hogy csak húsz cirkusz maradna meg Magyarországon, ezek viszont tényleg betartanák az alapvető követelményeket – véli az állatvédő.
