Magyar válasz az IKEA valóságára

A V4-ek formatervezői mellett balti és skandináv dizájnerek is bemutatkoznak az Új Budapest Galériában.

Szigeti Szilvia textiltervező és Radnóti Tamás belsőépítész 2004 óta szervezi meg a madeinhungary kiállítást. Ennek célja, hogy dokumentálja, épp hol tart a magyar formatervezés, valamint bemutatkozási lehetőséget biztosítson azoknak a belsőépítészeknek, formatervezőknek és iparművészeknek, akik önerőből fejlesztik bútor-, textil- és tárgykollekcióikat. Az idei kiállítás holnap este nyílik meg a Bálna gyomrában található Új Budapest Galériában.

A szabad tervezői gondolkodás, a művészetek közötti átjárhatóság, a frissesség és progresszivitás egyaránt jellemzi az idei válogatásba bekerült tárgyakat. A kiállításon sorozatgyártott termékek, kisszériás darabok és egyedi alkotások láthatók, amelyek között autonóm, illetve gyártói megrendelésre készült darabok egyaránt helyet kaptak.

A május 8-ig látogatható tárlaton fontos odafigyelni a magyarok közül Albert Virág építész és Pongrácz Farkas formatervező Blum & Wolf Acoustic lámpacsaládjára. A fa és filc kombinációja révén a világítótestek nagyon jó hangelnyelő funkcióval is bírnak, amire a most divatos egyterű irodákban nagy szükség van. Kiemelkedőek Söptei Eszter extravagáns textiljei, Koós Daniella többfunkciós, hímezhető bútorai. Izgalmas úton jár Prokai Ádám, aki eredetileg ötvösként végzett, most régi fémhulladékokból épít indusztriális stílusú bútorokat. Hasonlóan kísérletező alkat Koralevics Rita grafikusművész, aki vágott nyomdai hulladékból készít hosszú élettartamú lakáskiegészítőket. A papírpép jól kombinálható más anyagokkal, így fűrészporral, faforgáccsal, textillel egyéb növényi rostokkal, de tetszőlegesre festhető az alapanyag színe, felületének mintázata is.

Koczka Kristóf a társadalmi mobilitást helyezi munkájának középpontjába: az IKEA-hackként is értelmezhető mobil szekrénye az albérlet-generációnak próbál könnyű megoldást nyújtani, de reflektál az átmenetiségbe, rövid lakhatási periódusokba kényszerülő menekültek körülményeire is. Az Out of the bag elnevezésű bútor egy könnyű szerkezet segítségével szekrényszerű tárolóvá alakítja a skandináv bútoráruház szabványos kék bevásárlózsákját. – Őszinte és célratörő anyaghasználatban gondolkodtam, melyek egyfelől hosszú élettartamra tervezve, de másfelől bármilyen szituációban újrahasználhatók, újrahasznosíthatók – vélekedik Koczka Kristóf.

A válogatással párhuzamosan megrendezett MeeD – Meeting of European and Central European Designers – a visegrádi négyek feltörekvő vagy már befutott tervezőinek munkáiból ad áttekintést. Közülük érdemes kiemelni a dán Cecile Manzot és a finn Hanna Särökaaria bútortervezőket, de a lengyel Tomek Rygalik is kiállít, akit az ökodizájn egyik legfontosabb képviselőjeként tartanak számon. A cseh Dechem stúdiót alapító Michaela Tomisková és Jakub Jandourek vallja, hogy az üveg, ahogy a fa vagy épp az ember maga tökéletesen formálható és alakítható. Ők ketten a cseh üvegfújás hagyományát gyönyörű kifinomultsággal ötvözték a kortárs formai elvárásokkal. A szlovák tervezők is a múltat hívták segítségül: a Guapa nevű textiltervező csapat a hatvanas évek díszítőelemeit és motívumvilágát pasztellhangulatban gondolták újra. A litván Žilionis Mindaugas játékra hívja a felhasználókat: bútorai a puzzle-t idézik, hisz a különböző kidolgozású darabokat a vásárlónak kell egymásba illesztenie a használat előtt.

Különálló egységként látható az Új Budapest Galériában az öt hazai gyártó és közel húsz textiltervező együttműködésében megvalósult projekt, a Texhibition, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Nyugat Magyarországi Egyetem hallgatóinak munkái.

Idén is átadják a Határtalan Design Díjat, a kiállítás közel száz tervezője közül egy szakmai grémium döntése alapján hárman részesülhetnek az elismerésben, ráadásul most a régió legrangosabb formatervezői seregszemléjének, a Lodzi Design Fesztiválnak a díját is odaítélik, amely feltörekvő tehetségek bemutatását célozza a lengyelországi fesztiválon.