Hodgkin, aki nagy méretű, nagyon színes absztrakt képeket és nyomatokat alkotott, csütörtökön halt meg egy londoni kórházban. A halálhírét bejelentő Tate galéria szerint a festő több mint 50 évig központi alakja volt a kortárs művészetnek.
„Gyakran hallom: nem érzed szerencsésnek magad, hogy ebből meg tudsz élni? De én azt mondom, köszönöm, ezért nem vagyok szerencsés, az eredmény miatt talán igen, de a festés maga szörnyű, sohasem vágyom rá” – nyilatkozta a BBC-nek 2014-ben.
Arról is beszélt egy másik interjújában, hogy ennek ellenére azért fest, mert nem ért máshoz, de nagyon szenved, miközben dolgozik.
A Tate igazgatója, Nicholas Serota méltatásában „generációja egyik legnagyszerűbb művészének és koloristájának” nevezte.
Howard 1985-ben nyerte el a nagy presztízsű Turner-díjat, egy évvel korábban pedig ő képviselte Angliát a Velencei Biennálén. Művészi munkásságáért 1992-ben lovaggá ütötték.
Alkotásai világszerte a nagy galériák és múzeumok – köztük a British Múzeum, a Tate galéria és a New York-i MoMA – gyűjteményében szerepelnek. Áprilisban két új kiállítás is nyílik munkáiból Nagy-Britanniában.
Intenzív festészetében a 19. századi mesterek, különösen Degas, Vuillard és Bonnard hatása tükröződik, munkáiból India melege és színei sugároznak, ahova számos alkalommal ellátogatott – mondta Serota.
„Sóvárogtam India után, de csak húszas éveim elején tudtam először odautazni. Revelációnak bizonyult. Megváltoztatta a gondolkodásmódomat és valószínűleg azt is, ahogy festek” – mondta erről a művész.
Tavaly a The Daily Telegraphnak adott interjújában úgy összegezte életét, hogy festőnek lenni „magányos foglalkozás” volt számára. „Nem tartom magam sikeresnek. A közismertségnek vagy a sok kiállításnak semmi köze a művészethez, azok csak véletlen dolgok” – fogalmazott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!