Szántás közben pénteken egy római kori szarkofágra bukkantak Környe mellett. A méretes síremlék tetejére egy traktor ment rá, így sajnos összetört, viszont maga a sírhely bolygatatlan volt – számolt be róla az Oroszlányimédia.hu. Lapunk megkereste az illetékes tatai Kuny Domokos Múzeum feltárást végző régészét.
László János elmondta, a szarkofág mindössze harminc centivel a talajszint alatt feküdt, és érdekes, hogy nem találtak rá eddig, pedig a területen korábban is intenzív mezőgazdasági művelés folyt. Noha a szarkofágok többségén – Pannóniában szinte kizárólag latin nyelvű – felirat is emléket állít az eltemetettnek, a síremléken ilyen epigráfiai emlék nincs, a feliratos mező üres. Így sajnos nem lehet megtudni az elhunyt nevét, pontos tisztségét vagy egyéb információt róla, és a felirat a keltezésben sem segíthet. Környén egyébként 1912-ben került elő két hasonló, felirat nélküli – a III. századra datált – szarkofág, amely ma a szlovákiai komáromi erődvonal VI. bástya – római kőtárban található.
A sírmellékletek alapján nagy valószínűséggel egy nőt rejt a szarkofág, a csontváz mellett ugyanis hat illatszeres üvegcsére és egy hosszúkás, talán csonttal borított bronzpálcára is bukkantak. A római sírokra jellemző érem sem került elő, amely ugyancsak megkönnyíthetné a kormeghatározást. A leletkörülményekből most úgy tűnik, a sír a II–III. század fordulójára datálható.
Környén nem ismeretlenek a római leletek, itt található a pannóniai késő római úgynevezett belső erődök egyike is. Ez utóbbit még 1939-ben fedezték fel, és elsőként Radnóti Aladár kutatta és készített róla alaprajzi térképet. Az erődöt 2002-től a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Szabó Ádám kutatja, valamint László János is végzett itt feltárást. Négy éve csatornázási munkák során kerültek elő a katonai létesítmény belső épületeinek alapfalmaradványai.
A feltárások adatai azt mutatják, hogy a térség nemcsak a IV. században, hanem már a római császárkor elején is beépített volt. A most talált szarkofág egyébként több kilométerre van az erődtől, ám a lelőhelyről szólva László János arról is beszélt, hogy a közelben, mintegy harminc méterre egy villaépület maradványai álltak, s azokat egy leletmentés során még 2006-ban sikerült megásni. Az idő és a hely szűkössége miatt azonban az épületegyüttesről csak azt lehet tudni, hogy vályogszerű alapfalai úgy hatvan centiméteres mélységben találhatók.
A két lelőhely közelsége alapján ugyanakkor akár az is feltételezhető, hogy a most talált szarkofág a villa temetőjéhez tartozik. Így, ahogy László János megjegyezte, nagyon jó lenne, ha megkutathatnák a területet, amely egyébként az illegális fémkeresők egyik kedvence, így fémtárgy, érem már nemigen van arrafelé.