Római szarkofág bukkant elő a szántásból Környe mellett

Egy ismeretlen nőt rejt a felirat nélküli sírhely. A közelben egy villaépületet sejtenek a korábbi kutatások.

Balogh Roland
2017. 03. 27. 17:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szántás közben pénteken egy római kori szarkofágra bukkantak Környe mellett. A méretes síremlék tetejére egy traktor ment rá, így sajnos összetört, viszont maga a sírhely bolygatatlan volt – számolt be róla az Oroszlányimédia.hu. Lapunk megkereste az illetékes tatai Kuny Domokos Múzeum feltárást végző régészét.

László János elmondta, a szarkofág mindössze harminc centivel a talajszint alatt feküdt, és érdekes, hogy nem találtak rá eddig, pedig a területen korábban is intenzív mezőgazdasági művelés folyt. Noha a szarkofágok többségén – Pannóniában szinte kizárólag latin nyelvű – felirat is emléket állít az eltemetettnek, a síremléken ilyen epigráfiai emlék nincs, a feliratos mező üres. Így sajnos nem lehet megtudni az elhunyt nevét, pontos tisztségét vagy egyéb információt róla, és a felirat a keltezésben sem segíthet. Környén egyébként 1912-ben került elő két hasonló, felirat nélküli – a III. századra datált – szarkofág, amely ma a szlovákiai komáromi erődvonal VI. bástya – római kőtárban található. 

A sírmellékletek alapján nagy valószínűséggel egy nőt rejt a szarkofág, a csontváz mellett ugyanis hat illatszeres üvegcsére és egy hosszúkás, talán csonttal borított bronzpálcára is bukkantak. A római sírokra jellemző érem sem került elő, amely ugyancsak megkönnyíthetné a kormeghatározást. A leletkörülményekből most úgy tűnik, a sír a II–III. század fordulójára datálható.

Környén nem ismeretlenek a római leletek, itt található a pannóniai késő római úgynevezett belső erődök egyike is. Ez utóbbit még 1939-ben fedezték fel, és elsőként Radnóti Aladár kutatta és készített róla alaprajzi térképet. Az erődöt 2002-től a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Szabó Ádám kutatja, valamint László János is végzett itt feltárást. Négy éve csatornázási munkák során kerültek elő a katonai létesítmény belső épületeinek alapfalmaradványai.

A feltárások adatai azt mutatják, hogy a térség nemcsak a IV. században, hanem már a római császárkor elején is beépített volt. A most talált szarkofág egyébként több kilométerre van az erődtől, ám a lelőhelyről szólva László János arról is beszélt, hogy a közelben, mintegy harminc méterre egy villaépület maradványai álltak, s azokat egy leletmentés során még 2006-ban sikerült megásni. Az idő és a hely szűkössége miatt azonban az épületegyüttesről csak azt lehet tudni, hogy vályogszerű alapfalai úgy hatvan centiméteres mélységben találhatók.

A két lelőhely közelsége alapján ugyanakkor akár az is feltételezhető, hogy a most talált szarkofág a villa temetőjéhez tartozik. Így, ahogy László János megjegyezte, nagyon jó lenne, ha megkutathatnák a területet, amely egyébként az illegális fémkeresők egyik kedvence, így fémtárgy, érem már nemigen van arrafelé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.