Hogyan csöppent bele egy athéni ifjú a golftáskába? Ez csakis egy pajkos szellem műve lehet. Eltűnődhetünk a Szentivánéji álom szerelmeseinek történetén, ám nem sokkal messzebb, a festett rózsaablakon piros napfény árad be. Varjúháj király hercegi szolgájának szíve tündérlányért dobog, s nem kell már sok, hogy Rózsa és Ibolya madárrá változzon. De van itt más kaland is: a mesék labirintusában sétálva odébb épp a szárnyak hiányát nem fájlalja tizenegy királyfi, őket gonosz varázslat változtatta vadhattyúvá. Azért a szeretet ereje Andersen világában is mindennél erősebb.
Bábok költöztek a Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeletére, a termeken keresztül régi és új mesék között bolyonghatunk. A napi hírfogyasztó mosolyoghat azon, hogy utóbb többletjelentést kapott Líria papírból formált fejedelme, Poézis király mondása − Mit nekünk tények meg más gyanús izék! −, s a fantasyrajongó is felfedezheti a Trónok harcának egy-egy momentumát a Trisztán és Izoldában. A Budapest Bábszínház képzőművészeti igénnyel készült bábjai méltó helyen vannak a kiállítótérben, ám nem főszereplők: négy újabb mese környezetét teremtik meg. A Szépművészeti Múzeumban 2014-ben, a Magyar Nemzeti Galériában 2015-ben kezdődött a népszerű összművészeti előadás-sorozat, a Textúra, amely képzőművészeti alkotásokat helyez középpontba az irodalom és a színház segítségével: a galéria egy-egy műtárgyához kortárs szerzők írnak irodalmi szövegeket, amelyek színművészek előadásában szólalnak meg.
„Nagyra tartjuk a kicsiket!” – szól a Pozsonyi Pagony kiadó mottója. Az intelemnek is beillő mondatot a Nemzeti Galéria megfogadta, s Mini Textúra címmel 7–12 éveseknek hirdetett meg összművészeti előadásokat. Az első két alkalmat most szombaton tartják, az utolsó kettőt április 22-én. A jegyek felét már elkapkodták, érdemes igyekezni, ha szeretnénk látni, milyen mesés történeteket rejt egy-egy festmény. A kuflik és a mohamanyik jó ismerője, Dániel András Bernáth Aurél Riviéra című képéhez írt mesét. Az Időfutár regénysorozat alkotói, Jeli Viktória és Tasnádi István Bogdány Jakab Gyümölcsök madarakkal és tengerimalacokkal című festményéhez kerekítettek történetet, a Panthera kalandregény szerzője, Kertész Erzsi Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéhez írt jelenetet. Bortnyik fanyar humorú festménye az andalgó párral és dór oszlopfőre állított zöld szamárral volt már ihletője avantgárd színháznak, játékfilmnek is. A próbára belesve kíváncsiak voltunk, beszél-e, s ha igen, mit mond a szamár. Ezt sajnos nem árulhatjuk el, csak annyit: a hölgy hiú, igényli az udvarlást, és szereti a virágot – megenni.
