Szakmai fricskát kapott a Füzéri vár és a Puskás-stadion átépítése

A műemlékvédelmi Citrom-díjat a leginkább elhibázott műemlék-helyreállításoknak ítélik oda. Ezt kapta meg a két projekt.

Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének Magyar Nemzeti Bizottsága 2006 óta minden évben kiosztja a műemlékvédelmi Citrom-díjat a leginkább elhibázott műemlék-helyreállításoknak. Ezt kapta meg most a felújított Füzéri vár és a Népstadion-projekt, mely ma már Puskás Ferenc Stadion. Előbbi azért is érdekes, mert a zempléni vár építtetői Pro Architectura díjat kaptak – írja a Hvg.hu.

A Füzéri vár díjának indoklásában a bizottság egyebek mellett azt írja, hogy a hajdan jelentős műemléki értéket képviselő erőd kiépítése nemcsak örökségvédelmi szakmai körökben, de valószínűleg azon kívül is kellemetlen iskolapéldává vált. Úgy fogalmaznak, hogy a projekt a helyi érdekeket rövid távon bizonyára szolgálja, ám miközben a fejlesztésnél „sunyin a műemlékvédelemre hivatkoznak”, annak elveit semmibe veszik.

Kiemelik, hogy az épített örökség értékeinek megőrzése iránt elkötelezett szakma arculcsapásaként hatott a hír, hogy ez a több éve tartó, valóban nagyszabású, ám a műemlék-helyreállítás nemzetközi elveire és követelményeire, a hazai gyakorlatra fittyet hányó fejlesztési program „építtetői kategóriában” Pro Architectura elismerésben részesült. Mint írják, az új várpótlék eltüntette az egykorit. Az ablakok új keletű mérművei a Miskolc-avasi templom alapján készültek, az oltár a kisszebeni szárnyas oltár átalakított, rontott szerkesztésű, azaz hiteltelen másolata. Az új falfestés van, ahol Árva várának azt a díszítését másolja „középkoriként”, amelyet a 19. század második felében festett Maximilian Mann müncheni festő. A szervezet hangsúlyozza, hogy Füzér 21. századi rekonstrukciós hamisítványként újjáépített felső várának Citrom-díja az építészet és a műemlékvédelem közös felelősségére hívja fel figyelmet.

A Népstadion Citrom-díjának indoklásában azt emeli ki a szervezet, hogy az épület elbontásával mind építészeti, építészettörténeti, mind pedig sporttörténeti szempontból egy legendás nemzeti helyszín tűnt el.

„A Népstadion a több évtizedes erőfeszítések ellenére sem lett műemlék. Ily módon az új stadionépítés indulásakor még körültekintően kialakított fejlesztési elvek lépésről lépésre módosultak. Sajnálatos módon mindig az értékek megtarthatóságának a rovására. Így aztán még egy ilyen kiemelt program esetén is megtörténhetett, hogy az eredeti értékek tiszteletével induló fejlesztés során fokozatosan teljesen háttérbe szorul az értékszemlélet.”

Kiemelik, hogy a Népstadion építészeti, építészettörténeti és sporttörténeti értékeinek megsemmisüléséért odaítélt Citrom-díj a fejlesztői felelősségre és a 20. század építészeti értékeinek veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Hozzáteszik, azt csak remélni lehet, hogy a kései utódok nem követik a példát, és vigyáznak a most létesülő új Puskás-stadionra mint – remélhetőleg – majdan a 21. századot képviselő kiemelkedő alkotásra.