Tárgyalás helyett szerződést bontott az Operaház

Három nap múlva már tárgyalnának az új tervezetről. Jóval kevesebb részletet szabályoz, mint a régi.

Ilyen, munkaadó általi felmondás általában olyankor szokott történni, amikor a munkaadó mindenképpen változtatni szeretne a szerződésen, de sehogy nem sikerül megállapodni a szakszervezettel – hiszen a szakszervezetek jellemzően ragaszkodnak a korábbi kompromisszumok során szerzett előnyökhöz, azokról nem szívesen mondanak le önként. 

Az Operaházban azonban nem előzte meg ilyen, eredménytelen tárgyalás a felmondást. A főigazgató módosítási szándékáról úgy értesültek a szakszervezetek, hogy kézhez kapták a felmondást és az új szerződés tervezetét. Átgondolására mindössze három napjuk van, először április 6-ra hívta őket tárgyalásra a főigazgató. A felmondási idő négy hónap, ennyi idő mindenképp van új szerződés elfogadására. 

Az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete fel van háborodva. Nemcsak a felmondás ténye miatt, hanem azért is, mert ennek az előkészületeit elmondásuk szerint mindvégig titokban tartotta az Operaház vezetése. Közleményükben azt írják: még a március 23-i egyeztetésen is egy kollektív szerződés-módosítást írtak alá Ókovács Szilveszterrel. Ám a főigazgató jelét sem mutatta annak, hogy apparátusával együtt mire készül.

„Álláspontunk szerint ez nem más, mint az együttműködés felrúgása, és az intézmény elárulása. Azon intézményé, melyet az ott dolgozó, évadról évadra egyre több játszóhelyen, egyre kevesebb próbával, egyre méltatlanabb körülmények között, egyre magasabb előadásszámot produkáló közösség alkot” – fogalmaznak.

A szakszervezet véleménye szerint megszűnnek azok a munkáltatási szabályok, amelyek garanciát jelentettek a tisztességes és emberséges bánásmódra, korlátokat szabtak annak, hogy a munkáltató mentálisan és fizikailag – pillanatnyi vagy rövid távú érdekei miatt – tönkretegye a művészeket, és az őket segítő művészeti, műszaki munkatársakat. „Az évtizedek óta megszerzett jogok annullálódtak – például a megszokott, a kollektív szerződésben szabályozott nyári üzemszünet és a hétfői kötelező pihenőnapok is.”

Ha a felmondási idő alatt nem sikerül új szerződést kötni, akkor a továbbiakban csak a jogszabályok – a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény – szabályozzák a munkavállalók helyzetét. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára szerint ez nem érdeke sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatónak. Ő is csak ma kapta kézhez az új kollektív szerződés tervezetét, részletes véleménnyel még nem tudott szolgálni, de szerinte is nyilvánvaló, hogy szerényebb jogosítványokat biztosít az új kollektív szerződés a munkavállalóknak. Egyes témaköröket egyáltalán nem szabályoz. 

Ilyenek a pihenőnapok és a fizetésen felül járó, pótlólagos juttatások, mint a előadásoknál a közreműködési díj, már nincsenek benne a szerződésben. Ez sem jogszabályellenes, de a szakszervezeti vezető szerint célszerűbb, ha megállapodáson nyugszik, mintha egyénre szabott a kifizetés.  

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete operaházi szervezetének elnöke, Rotter Oszkár elmondása szerint őket is teljesen váratlanul érte a hír, azt valóban semmilyen tárgyalás nem előzte meg. Ő is bízik abban, hogy valamit sikerül elérniük a soron következő tárgyaláson. Elmondása szerint ott ő is meg fogja kérni Ókovács Szilvesztert, tárja eléjük a hirtelen felmondás okát.