Váratlanul, tárgyalások és bejelentés nélkül felmondta pénteken a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződést az Operaház. A ház vezetése rögtön ki is küldött a szakszervezeteknek egy új szerződéstervezetet, amely a munkavállalói jogok szempontjából jóval „soványabb”, mint az előző. Nem tartalmazza például a szabadnapok, szünnapok kiadására vonatkozó szabályozást, ami a korábbi szerződésben szerepelt.
Ilyen szabályozás tárgya volt például a hétfői szünnap. Mivel az operaházi dolgozóknak egész héten, így hétvégén is lehetnek kötelezettségei, legalább a hétfői szabadnap kiszámíthatóságára szükség volt a szakszervezetek szerint.
Ez az új szerződésből hiányzik, és Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az MTI-nek azt is jelezte: munkaszervezési okokból nem fogják tudni garantálni a hétfői pihenést abban az időszakban, amikor az Operaház felújítás miatt zárva tart. Ígérete szerint ebben az időszakban amúgy is kevesebb lesz a fellépés, mert csak az Erkel Színházban játszanak majd a művészek. Továbbá ígéretet tett, hogy akkor is megmaradnak az Operaház által egyoldalúan létrehozott juttatások, ha nem fogadnak el új szerződést. Leépítés nem, béremelés viszont lesz az ígéretek szerint.
Korábban még arról volt szó, hogy lesznek előadások a felújított Eiffel Csarnokban is, amely raktárnak, próbahelynek és látogatóközpontnak készül. Ezt most nem említette a főigazgató.
A hétfői szünnap különösen érzékeny kérdés volt az Operaházban korábban is. Nem egyszer előfordult, hogy az Operaház hétfői fellépést szervezett, a szakszervezetek valamelyike pedig kifogásolta ezt. Ezt az érzékeny kérdést most már, úgy tűnik, nem kell tovább vitatni: az Operaház egyoldalú felmondással vette elejét a vitának.
Ókovács MTI-nek adott nyilatkozatából nem derült ki, végül is miért mondták fel a szerződést, miért nem a szakszervezetekkel való tárgyalás során módosították azt.
Ez annál is kevésbé világos, mert a szerződést nem „örökölte” Ókovács Szilveszter, hanem ő maga írta alá a szakszervezetekkel 2014-ben, tárgyalások után, majd azóta többször is módosította – tárgyalások útján. Most ezt a szerződést szüntette meg egyoldalúan az Operaház vezetése.
Ilyen, munkaadó általi felmondás általában olyankor szokott történni, amikor a munkaadó mindenképpen változtatni szeretne a szerződésen, de sehogy nem sikerül megállapodni a szakszervezettel – hiszen a szakszervezetek jellemzően ragaszkodnak a korábbi kompromisszumok során szerzett előnyökhöz, azokról nem szívesen mondanak le önként.
Az Operaházban azonban nem előzte meg ilyen, eredménytelen tárgyalás a felmondást. A főigazgató módosítási szándékáról úgy értesültek a szakszervezetek, hogy kézhez kapták a felmondást és az új szerződés tervezetét. Átgondolására mindössze három napjuk van, először április 6-ra hívta őket tárgyalásra a főigazgató. A felmondási idő négy hónap, ennyi idő mindenképp van új szerződés elfogadására.
Az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete fel van háborodva. Nemcsak a felmondás ténye miatt, hanem azért is, mert ennek az előkészületeit elmondásuk szerint mindvégig titokban tartotta az Operaház vezetése. Közleményükben azt írják: még a március 23-i egyeztetésen is egy kollektív szerződés-módosítást írtak alá Ókovács Szilveszterrel. Ám a főigazgató jelét sem mutatta annak, hogy apparátusával együtt mire készül.
„Álláspontunk szerint ez nem más, mint az együttműködés felrúgása, és az intézmény elárulása. Azon intézményé, melyet az ott dolgozó, évadról évadra egyre több játszóhelyen, egyre kevesebb próbával, egyre méltatlanabb körülmények között, egyre magasabb előadásszámot produkáló közösség alkot” – fogalmaznak.
A szakszervezet véleménye szerint megszűnnek azok a munkáltatási szabályok, amelyek garanciát jelentettek a tisztességes és emberséges bánásmódra, korlátokat szabtak annak, hogy a munkáltató mentálisan és fizikailag – pillanatnyi vagy rövid távú érdekei miatt – tönkretegye a művészeket, és az őket segítő művészeti, műszaki munkatársakat. „Az évtizedek óta megszerzett jogok annullálódtak – például a megszokott, a kollektív szerződésben szabályozott nyári üzemszünet és a hétfői kötelező pihenőnapok is.”
Ha a felmondási idő alatt nem sikerül új szerződést kötni, akkor a továbbiakban csak a jogszabályok – a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény – szabályozzák a munkavállalók helyzetét. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára szerint ez nem érdeke sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatónak. Ő is csak ma kapta kézhez az új kollektív szerződés tervezetét, részletes véleménnyel még nem tudott szolgálni, de szerinte is nyilvánvaló, hogy szerényebb jogosítványokat biztosít az új kollektív szerződés a munkavállalóknak. Egyes témaköröket egyáltalán nem szabályoz.
Ilyenek a pihenőnapok és a fizetésen felül járó, pótlólagos juttatások, mint a előadásoknál a közreműködési díj, már nincsenek benne a szerződésben. Ez sem jogszabályellenes, de a szakszervezeti vezető szerint célszerűbb, ha megállapodáson nyugszik, mintha egyénre szabott a kifizetés.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete operaházi szervezetének elnöke, Rotter Oszkár elmondása szerint őket is teljesen váratlanul érte a hír, azt valóban semmilyen tárgyalás nem előzte meg. Ő is bízik abban, hogy valamit sikerül elérniük a soron következő tárgyaláson. Elmondása szerint ott ő is meg fogja kérni Ókovács Szilvesztert, tárja eléjük a hirtelen felmondás okát.
