Arany János még mindig képes meglepetésekre

Hétfőn nyílik a költő születésének kétszázadik évfordulójára rendezett tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Pion István
2017. 05. 14. 15:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elég vicces tud lenni, amikor külföldiek szavalnak magyarul magyar verseket. Ennek egyik változata, amikor mindezt diplomaták csinálják, olyankor a tisztelet és a kedvesség egyaránt megtámogatja a nevetést. Úttörő a témában a brit nagykövetség. Náluk szinte már hagyomány, hogy minden év áprilisában, a magyar költészet napján kitesznek az internetre egy videót, amiben a brit nagykövet (vagy a helyettese) magyarul szaval magyar verset.

Ezt a játékot erősítette fel a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) azzal, hogy felkért tizenkét nagykövetet: mondják el Arany János Családi kör című versét. Bár nem mindegyik mondta végig a szöveget, sikerült az egészekből és a részletekből összevágni egy nagyon is hatásos bevezető videót. Ezzel kezdődött a PIM Arany János-kiállításának sajtóbejárása – a kétszáz éve született költő emlékére rendezett tárlatot hétfőn nyitja meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A videók elérhetők lesznek külön-külön is, ami nyilván jelentős reklámértékkel bír majd nem csupán Arany Jánosra, de a kiállításra nézve is. Nem rossz üzlet. Mondom ezt azért, mert valószínűleg kevés ember él Magyarországon, aki ne ismerné a költő nevét, de annál többen vannak olyanok, akik ezt a nevet csak egy kedves, magányos, bajszos bácsihoz társítják, aki egész életében melankolikus verseket írt a Margitszigeten. Nem pedig egy izgalmas, kreatív, sokszínű egyéniséghez. Ezen van mit változtatni, és erre a PIM tárlata, amely az Önarckép álarcokban címet viseli, kifejezetten alkalmas lehet.

Még a magyar költészetben jártas olvasóknak is meglepő lehet például – nekem is az volt –, hogy Arany dalokat szerzett és verseket is megzenésített – a sajátjai mellett Petőfi-költeményeket is –, és ezeket a szerzeményeket most kortárs zenészek hangszerelték újra és vették fel. Mások mellett Dresch Mihály és Ferenczi György is részt vett a munkákban. Belehallgathattunk, kifejezetten felcsigázott, szóval kíváncsian várjuk a többit is. Arany ezenkívül szobrászkodott, festett és színészkedett is, hogy végül az egyik legnagyobb magyar költő legyen.

Prőhle Gergely, a PIM új főigazgatója azt mondta a bejáráson, minél több fejhez és szívhez akarnak a kiállítással közel kerülni, nem csupán egy generációt, és nem is csak egy szűk, értelmiségi réteget igyekeznek megszólítani vele. Ennek megfelelően rendezték be a négy részből álló tárlatot, amelyhez stílusosan a múzeum állandó Petőfi-kiállításán keresztül lehet eljutni. Az a cél, hogy a rárakódott kultusz miatt megkeményedett Arany János-arcot felpuhítsák, elérhető közelségbe hozzák a közönség számára a költő személyiségét és életművét. – A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy, közös vállalkozása, ugyanis az anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgyakat sok esetben más intézmények kölcsönözték – tette hozzá Prőhle Gergely. A kiállítás főrendezője Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a kurátor Sidó Anna művészettörténész és Kaszap-Asztalos Emese irodalomtörténész.

A sajtóbejáráson többek között az interaktivitásra hívták fel a figyelmet, és arra, hogy igyekeztek a kortárs irodalomelmélet szövegközpontúságához is kapcsolódni. Az interaktivitás ma már valóban alapkövetelmény, aminek a PIM meg is felelt, ugyanis kifejezetten izgalmas ötletekkel, installációkkal, játékokkal sikerült kiemelniük Aranyt a sztereotípiák világából. Ehhez olyan gyönyörűségek járulnak hozzá, mint a költő kéziratai, amiket órákig lehetne nézegetni, hiszen nem sűrűn kerülhetünk ilyen közel az Őszikék kapcsos könyvéhez vagy A walesi bárdokhoz. Ezek köré egy korrajz is felépült, műalkotásokból, Arany akadémiai székéből, egyéb látványosságokból, amelyek a mai korba utaztatott költőt megmutatják eredeti önmagában. Álarc nélkül.

Évfordulós ritkaságok.

Az Arannyal kapcsolatos tárgyak az árveréseken is központi szerepet foglalnak el ebben az időszakban. Legközelebb a Darabanth Aukciósház május 27-én záruló aukcióján kerül kalapács alá három nyugtalevél, amiket a költő jegyez főtitkárként a Magyar Tudományos Akadémia fejléces papírján. Az egyik ilyen tétel ráadásul olyan okmány, amelyet Rómer Flóris (1815–1889) régész, korának polihisztora is aláírt az Akadémia archeológiai bizottságának előadójaként. A gyűjtők többek közt megszerezhetik a költő fiának, Arany Lászlónak és unokájának, Széll Piroskának egy-egy levelét is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.