Elég vicces tud lenni, amikor külföldiek szavalnak magyarul magyar verseket. Ennek egyik változata, amikor mindezt diplomaták csinálják, olyankor a tisztelet és a kedvesség egyaránt megtámogatja a nevetést. Úttörő a témában a brit nagykövetség. Náluk szinte már hagyomány, hogy minden év áprilisában, a magyar költészet napján kitesznek az internetre egy videót, amiben a brit nagykövet (vagy a helyettese) magyarul szaval magyar verset.
Ezt a játékot erősítette fel a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) azzal, hogy felkért tizenkét nagykövetet: mondják el Arany János Családi kör című versét. Bár nem mindegyik mondta végig a szöveget, sikerült az egészekből és a részletekből összevágni egy nagyon is hatásos bevezető videót. Ezzel kezdődött a PIM Arany János-kiállításának sajtóbejárása – a kétszáz éve született költő emlékére rendezett tárlatot hétfőn nyitja meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A videók elérhetők lesznek külön-külön is, ami nyilván jelentős reklámértékkel bír majd nem csupán Arany Jánosra, de a kiállításra nézve is. Nem rossz üzlet. Mondom ezt azért, mert valószínűleg kevés ember él Magyarországon, aki ne ismerné a költő nevét, de annál többen vannak olyanok, akik ezt a nevet csak egy kedves, magányos, bajszos bácsihoz társítják, aki egész életében melankolikus verseket írt a Margitszigeten. Nem pedig egy izgalmas, kreatív, sokszínű egyéniséghez. Ezen van mit változtatni, és erre a PIM tárlata, amely az Önarckép álarcokban címet viseli, kifejezetten alkalmas lehet.
Még a magyar költészetben jártas olvasóknak is meglepő lehet például – nekem is az volt –, hogy Arany dalokat szerzett és verseket is megzenésített – a sajátjai mellett Petőfi-költeményeket is –, és ezeket a szerzeményeket most kortárs zenészek hangszerelték újra és vették fel. Mások mellett Dresch Mihály és Ferenczi György is részt vett a munkákban. Belehallgathattunk, kifejezetten felcsigázott, szóval kíváncsian várjuk a többit is. Arany ezenkívül szobrászkodott, festett és színészkedett is, hogy végül az egyik legnagyobb magyar költő legyen.
Prőhle Gergely, a PIM új főigazgatója azt mondta a bejáráson, minél több fejhez és szívhez akarnak a kiállítással közel kerülni, nem csupán egy generációt, és nem is csak egy szűk, értelmiségi réteget igyekeznek megszólítani vele. Ennek megfelelően rendezték be a négy részből álló tárlatot, amelyhez stílusosan a múzeum állandó Petőfi-kiállításán keresztül lehet eljutni. Az a cél, hogy a rárakódott kultusz miatt megkeményedett Arany János-arcot felpuhítsák, elérhető közelségbe hozzák a közönség számára a költő személyiségét és életművét. – A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy, közös vállalkozása, ugyanis az anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgyakat sok esetben más intézmények kölcsönözték – tette hozzá Prőhle Gergely. A kiállítás főrendezője Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a kurátor Sidó Anna művészettörténész és Kaszap-Asztalos Emese irodalomtörténész.
A sajtóbejáráson többek között az interaktivitásra hívták fel a figyelmet, és arra, hogy igyekeztek a kortárs irodalomelmélet szövegközpontúságához is kapcsolódni. Az interaktivitás ma már valóban alapkövetelmény, aminek a PIM meg is felelt, ugyanis kifejezetten izgalmas ötletekkel, installációkkal, játékokkal sikerült kiemelniük Aranyt a sztereotípiák világából. Ehhez olyan gyönyörűségek járulnak hozzá, mint a költő kéziratai, amiket órákig lehetne nézegetni, hiszen nem sűrűn kerülhetünk ilyen közel az Őszikék kapcsos könyvéhez vagy A walesi bárdokhoz. Ezek köré egy korrajz is felépült, műalkotásokból, Arany akadémiai székéből, egyéb látványosságokból, amelyek a mai korba utaztatott költőt megmutatják eredeti önmagában. Álarc nélkül.
Évfordulós ritkaságok.
Az Arannyal kapcsolatos tárgyak az árveréseken is központi szerepet foglalnak el ebben az időszakban. Legközelebb a Darabanth Aukciósház május 27-én záruló aukcióján kerül kalapács alá három nyugtalevél, amiket a költő jegyez főtitkárként a Magyar Tudományos Akadémia fejléces papírján. Az egyik ilyen tétel ráadásul olyan okmány, amelyet Rómer Flóris (1815–1889) régész, korának polihisztora is aláírt az Akadémia archeológiai bizottságának előadójaként. A gyűjtők többek közt megszerezhetik a költő fiának, Arany Lászlónak és unokájának, Széll Piroskának egy-egy levelét is.
