Nyakkendő-merevítő lett a régi celluloidokból

Kiállítás nyílt a negyven éve készült Lúdas Matyi töredékesen fennmaradt anyagából.

A Lúdas Matyit, amelynek figuráit Jankovics Marcell tervezte, az áprilisi bemutatótól decemberig majdnem egymillió ember nézte meg. A filmről fennmaradt néhány celluloid és a figuratervek mellett sok más ismert munka anyagaival is találkozhatunk a kiállításon. A Szaffi emblematikus indulójelenetében látható, vizesárokkal körülvett romantikus várának golyóstollal megrajzolt, rendezői utasításokkal ellátott verziója mellett ott a Nepp József által megfestett változat is. A Vuk helyes kis rókái mellett pedig felfedezhetünk egy régi Dargay-féle rókát is. A Zelk Zoltán A három nyúl című verses meséjének animációs tervei közt szereplő állat egyáltalán nem hasonlít a későbbi, Fekete István főhősének készített figurára.

– Dargaynak jó néhány egyedi filmterve volt, amit pénz hiányában sosem valósíthatott meg – mondja Henrik Irén a Trójai háború, a Csongor és Tünde és az Ali Baba és a negyven rabló tablói előtt állva. – Az életnek két oldala van, ő pedig mindenben a humort kereste, és meg is találta Minden filmjét imádta, de a legjobban mindig azt, amin éppen dolgozott – emlékezik az özvegy.

Dargay Attila idén lenne 90 éves. Ebből az alkalomból még meg nem jelent filmjeiből DVD-t készül kiadni a Magyar Nemzeti Filmarchívum. A munkáiból összeállított tárlat a hét minden napján 9-től 17 óráig tekinthető meg a Pannónia Filmstúdió épületében, ahol a jövőben havonta rendeznek új kiállítást a magyar rajzfilm egy-egy volt „pannóniás” alkotójának.

Legendás Pannónia

A Pannónia Filmstúdió szinkronműterme ízig-vérig szocreál stílusban épült fel az 50-es években, az egykori Vöröshadsereg (ma Hűvösvölgyi) úton. Itt egyesültek a 80-as évek végéig államilag támogatott művészeti ágként működő magyar animációs filmgyártás alkotó erői, amelyeknek hála olyan remekművek készülhettek el, mint Rófusz Ferenc rendezésében az első és máig egyetlen Oscar-díjas magyar animációs film, A légy, a Macskafogó, a Vuk vagy a Mézga család.

A stúdiót ebben az időben a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között tartották számon. Ezt a műhelyt verte szét egy csapásra a rendszerváltás, amikor megvonták a műfajtól az állami támogatást. A Pannónia Filmstúdió épületét 2000-ig a TV3 használta, annak megszűnése után azonban az enyészeté lett, idén márciusra azonban megújult a magánkézben lévő, műemléki védettséget élvező ház, amely ezután a kép- és hangutómunkálatok, az animációs stúdiók mellett oktatási és egyéb kulturális tevékenységek számára is helyet biztosít, de otthont ad a Pannónia Emlékstúdiónak is.