„Nem tudott statikus figurát rajzolni, Dargay Attila skiccein minden és mindenki mozgásban volt” – mondja férjéről Henrik Irén a Lúdas Matyi című rajzfilm negyvenedik születésnapja alkalmából rendezett tárlat megnyitóján, a Pannónia Filmstúdióban. A megújult épületbe több évtized után térhetett vissza a legendás rajzfilmrendező, igaz, már csak a műveivel.
Képtelen megindultság nélkül belépni a magyar animációs filmgyártás legpatinásabb épületébe az, aki valaha része volt ennek a műhelynek, derül ki a kiállítást megnyitó Henrik Irén szavaiból, aki amellett, hogy felidézi férje munkásságát, visszaad valamit abból a légkörből is, amely e falak között egykor uralkodott.
– Sok álmatlan éjszakát áldoztunk itt, Dargay mindig azt mondta, minket annyira lefoglalt a munkánk, hogy még a házasságok is házon belül köttettek. Béklyóként hatott ránk, hogy hosszú éveken át nem léphettünk be ide – fogalmaz az özvegy.
Dargay Attila, aki 67 évvel ezelőtt, hetedmagával az elsők között láthatott munkához a Macskássy-stúdió tagjaként, a fénykorban több mint háromszáz fősre duzzadt kollektívában dolgozhatott. Végigjárt minden lépcsőfokot: tedd ide, tedd oda fázisrajzolóból előbb mozdulatokat tervező animátor, majd figuratervező, végül rendező lett.
Hét nagyjátékfilmben dolgozott, amelyből négyet ő is rendezett, de összesen több mint száz film fűződik a nevéhez. Az ötvenes években született rengeteg reklámfilm mellett sok sorozatot is készített. Igaz, a legelső, az Artúr, az angyal elveszett, de a Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel közösen jegyzett Gusztáv ma is népszerű.
– A mostani kiállítás fő anyagát nem volt könnyű összeválogatni. Míg a Walt Disney cég a mai napig a régi celluloidjaiból él, addig a mi celljeinket raklapszám dobták ki annak idején. Ha jól tudom, nyakkendő-merevítő lett belőlük – mondja Henrik Irén, aki fájlalja, hogy az eredeti dokumentumok csak hézagosan állnak rendelkezésre. – Dargaytól távol állt az erőszak, így a gyerekek jó érzésére apellálva ágyazott meg Döbrögi megveretésének azzal, hogy bevette a vadászjelenetet, amelyben a gonosz nagyságos úr levadászott egy halom állatot – lebbenti fel a fátylat egy kulisszatitokról a rendező özvegye, aki operatőrként egy életen át alkotótársa is volt férjének.
A Lúdas Matyit, amelynek figuráit Jankovics Marcell tervezte, az áprilisi bemutatótól decemberig majdnem egymillió ember nézte meg. A filmről fennmaradt néhány celluloid és a figuratervek mellett sok más ismert munka anyagaival is találkozhatunk a kiállításon. A Szaffi emblematikus indulójelenetében látható, vizesárokkal körülvett romantikus várának golyóstollal megrajzolt, rendezői utasításokkal ellátott verziója mellett ott a Nepp József által megfestett változat is. A Vuk helyes kis rókái mellett pedig felfedezhetünk egy régi Dargay-féle rókát is. A Zelk Zoltán A három nyúl című verses meséjének animációs tervei közt szereplő állat egyáltalán nem hasonlít a későbbi, Fekete István főhősének készített figurára.
– Dargaynak jó néhány egyedi filmterve volt, amit pénz hiányában sosem valósíthatott meg – mondja Henrik Irén a Trójai háború, a Csongor és Tünde és az Ali Baba és a negyven rabló tablói előtt állva. – Az életnek két oldala van, ő pedig mindenben a humort kereste, és meg is találta Minden filmjét imádta, de a legjobban mindig azt, amin éppen dolgozott – emlékezik az özvegy.
Dargay Attila idén lenne 90 éves. Ebből az alkalomból még meg nem jelent filmjeiből DVD-t készül kiadni a Magyar Nemzeti Filmarchívum. A munkáiból összeállított tárlat a hét minden napján 9-től 17 óráig tekinthető meg a Pannónia Filmstúdió épületében, ahol a jövőben havonta rendeznek új kiállítást a magyar rajzfilm egy-egy volt „pannóniás” alkotójának.
Legendás Pannónia
A Pannónia Filmstúdió szinkronműterme ízig-vérig szocreál stílusban épült fel az 50-es években, az egykori Vöröshadsereg (ma Hűvösvölgyi) úton. Itt egyesültek a 80-as évek végéig államilag támogatott művészeti ágként működő magyar animációs filmgyártás alkotó erői, amelyeknek hála olyan remekművek készülhettek el, mint Rófusz Ferenc rendezésében az első és máig egyetlen Oscar-díjas magyar animációs film, A légy, a Macskafogó, a Vuk vagy a Mézga család.
A stúdiót ebben az időben a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között tartották számon. Ezt a műhelyt verte szét egy csapásra a rendszerváltás, amikor megvonták a műfajtól az állami támogatást. A Pannónia Filmstúdió épületét 2000-ig a TV3 használta, annak megszűnése után azonban az enyészeté lett, idén márciusra azonban megújult a magánkézben lévő, műemléki védettséget élvező ház, amely ezután a kép- és hangutómunkálatok, az animációs stúdiók mellett oktatási és egyéb kulturális tevékenységek számára is helyet biztosít, de otthont ad a Pannónia Emlékstúdiónak is.
