A látványvilág izgalmas, de választ nem kapunk arra, hogy Raszkolnyikov miért is gyilkol valójában, képes-e leszámolni az erkölcsi szabályokkal, lesz-e egyáltalán bűntudata, és miért is vállalja végül a szenvedést. Orosz Ákos erőből próbálja megoldani a szerepet, nem jár be semmilyen utat, csak üvölt és vergődik. Raszkolnyikovja nem ereszkedik le a lélek legmélyebb bugyraiba, nem hatalmasodnak el rajta víziók és félelmek. Nincs hite, mely elvezetné döntése meghozataláig, a bűn megvallásáig. Csupán csak a többi szereplővel közösen elmondott Miatyánk és a ruhájára ráragasztott piros kereszt utal erre. Stohl András rendőrbírója is épp ilyen hamis figura, egy kegyetlen manipulátor és egy túlrajzolt Columbo-szerű nyomozó ötvözete. Kettősük ettől súlytalanná válik. Talán Börcsök Enikő (Katyerina Ivanovna), Lengyel Tamás (Szvidrigaljov) és Telekes Péter (Luzsin) értette meg leginkább az általuk játszott karakterek motivációját.
