A világ legnagyobb gyászhintójáról van szó – mondtam a telefonba a Nöri főigazgatójának, aki azonnal kijavított. Szerinte fogalmazzunk inkább úgy, hogy a 4 méter magas és 5,5 méter hosszú Apponyi-hintó a világ egyik legnagyobb gyászhintója. A magyar sajtó néhány centi különbségről írt egy cseh hintóval kapcsolatban, de amire én akadtam, annak az esetében nem centivel, hanem méterrel kellene kifejezni a különbséget: a cseheké 4,5 méter magas és 6,5 méter hosszú. De ne vesszünk el a részletekben, a hintó elvégre csak a jéghegy csúcsa, tulajdonképpen az attrakció, a központi elem abban a közegben, amelyet legegyszerűbb, ha most nemzeti emlékezetnek nevezünk.
A pontosságra törekvő főigazgató Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nöri pedig a Nemzeti Örökség Intézete. Ez az állami szervezet ápolja intézményes keretek között a nemzeti emlékezetet, vagyis – más feladatok mellett – irányítja és ellátja a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat. És ahogy az közismert, ez nem hanyagolt kategória, az Orbán-kormány kiemelten foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, olyannyira, hogy a főigazgató csak elégedett hangon tudott szólni a Nöri és az állam viszonyáról. – Tizennyolc éve dolgozom a területen, és ekkora fejlesztéseket még nem tudtunk végrehajtani. Egy évvel ezelőtt költöztünk a Fiumei úti Sírkertbe, miután megkaptuk a kezelését a Salgótarjáni utcai zsidó temetővel együtt. Utóbbit veszélyes állapota miatt a látogatók elől elzárva vettük át, de tavaly októberben megnyithattuk a kapuit, biztonságos sétaútvonalakat alakítottunk ki, idegenvezetőket állítottunk munkába, és azóta is tartanak a fejlesztések – mondta.
Hasonlóan lelkesen beszél a Fiumei úti Sírkertről. – Itt is folyamatosan tartanak a felújítások, 66 hektárt kell kezelnünk, a park rendbe tétele után most kandelábersort építünk, hogy ősszel és télen, a korai sötétedés után is nyugodt körülmények között lehessen közlekedni a temetőben. De kialakítottunk egy információs pontot is a bejáratnál, interaktívvá tettük a környezetet, és tematikus sétákat szervezünk, amelyekre nagyon korán betelnek a helyek. Ráadásul egyre több külföldi látogatónk érkezik, akik a párizsi Pere-Lachaise temetőhöz hasonlítják a Fiumei úti Sírkertet, ami nagyon megtisztelő, de én elfogult vagyok, és azt hiszem, talán felül is múlja azt.
A Nöri mindössze négy éve alakult meg, és a folyamatosan bővülő feladatai között mintegy 6000 egyedileg védett síremlék fölött van rendelkezési és kezelési joga országszerte. Hogy az arányokat is lehessen érzékelni: ebből a 6000 síremlékből 1600 a Fiumei úton található. Ide érkezett az a kocsi, amely a világ egyik legnagyobb gyászhintójának számít: a Székesfővárosi Temetkezési Intézet megrendelésére 1928 és 1932 között gyártották Budapesten, a Misura kocsigyárban. 1933 és 1941 között négy alkalommal – először Apponyi Albert temetésén (innen a neve), majd Gömbös Gyuláén és Teleki Pálén is – használták, első útján, 1933-ban, rajta a Genfben nyolcvanhat éves korában elhunyt Apponyi gróffal a hintót Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula miniszterelnök, a közjogi méltóságok, katolikus főpapok, pártvezetők, külföldi diplomaták és hatalmas tömeg kísérte, de a második világháború alatt nyoma veszett. Húsz év után lett meg, és 1963-ban a Közlekedési Múzeum tulajdonába került.
A Nemzeti Örökség Intézete a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal megállapodva 2016 novemberében döntött a hintó restauráltatásáról, és a restaurátori műhelyből, Somoskőújfaluról 2017. június 8-án szállították a Fiumei úti Sírkertbe. Június 24-étől pedig látható is: egy erre a célra épített, különleges csarnokban lehet megnézni a sírkert főbejáratánál. – Az Apponyi-hintó hazánk egyik legszebb, épségben megmaradt díszes halottas hintója. Az egykor nagynevű Misura gyár egyik utolsó kocsija a maga nemében egyedülálló, hajlított üvegtábla ablakaival, egyedi, míves fa faragványaival, kovácsmunkáival. A csodálatosan restaurált hintó méltó kiállítóhelyet kapott, miután mi csak tárolni tudtuk, kiállítani nem volt lehetőségünk – nyilatkozta a hintóról Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese.
– A hintó egy üvegpavilonba kerül, amely a hőmérséklettől kezdve a napfényen át mindent szabályoz a kocsi megóvása érdekében. Készült egy werkfilm is a kocsi útjáról, ez a restaurálástól kezdve egészen a sírkertbe való megérkezéséig követi az eseményeket, és szintén látható a Fiumei úton – mondta dr. Fogarasi Katalin. Majd azzal zárta a beszélgetést, hogy azért különösen izgalmas ez az időszak, mert az Apponyi-hintó még sosem volt kiállítva. Én pedig azzal zárom, hogy egyetlen régi nagy halottaskocsink sem maradt meg – kisebbek igen – az Apponyin kívül: mind eltűnt vagy megsemmisült.
