A világ legnagyobb gyászhintójáról van szó – mondtam a telefonba a Nöri főigazgatójának, aki azonnal kijavított. Szerinte fogalmazzunk inkább úgy, hogy a 4 méter magas és 5,5 méter hosszú Apponyi-hintó a világ egyik legnagyobb gyászhintója. A magyar sajtó néhány centi különbségről írt egy cseh hintóval kapcsolatban, de amire én akadtam, annak az esetében nem centivel, hanem méterrel kellene kifejezni a különbséget: a cseheké 4,5 méter magas és 6,5 méter hosszú. De ne vesszünk el a részletekben, a hintó elvégre csak a jéghegy csúcsa, tulajdonképpen az attrakció, a központi elem abban a közegben, amelyet legegyszerűbb, ha most nemzeti emlékezetnek nevezünk.
A pontosságra törekvő főigazgató Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nöri pedig a Nemzeti Örökség Intézete. Ez az állami szervezet ápolja intézményes keretek között a nemzeti emlékezetet, vagyis – más feladatok mellett – irányítja és ellátja a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat. És ahogy az közismert, ez nem hanyagolt kategória, az Orbán-kormány kiemelten foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, olyannyira, hogy a főigazgató csak elégedett hangon tudott szólni a Nöri és az állam viszonyáról. – Tizennyolc éve dolgozom a területen, és ekkora fejlesztéseket még nem tudtunk végrehajtani. Egy évvel ezelőtt költöztünk a Fiumei úti Sírkertbe, miután megkaptuk a kezelését a Salgótarjáni utcai zsidó temetővel együtt. Utóbbit veszélyes állapota miatt a látogatók elől elzárva vettük át, de tavaly októberben megnyithattuk a kapuit, biztonságos sétaútvonalakat alakítottunk ki, idegenvezetőket állítottunk munkába, és azóta is tartanak a fejlesztések – mondta.
Hasonlóan lelkesen beszél a Fiumei úti Sírkertről. – Itt is folyamatosan tartanak a felújítások, 66 hektárt kell kezelnünk, a park rendbe tétele után most kandelábersort építünk, hogy ősszel és télen, a korai sötétedés után is nyugodt körülmények között lehessen közlekedni a temetőben. De kialakítottunk egy információs pontot is a bejáratnál, interaktívvá tettük a környezetet, és tematikus sétákat szervezünk, amelyekre nagyon korán betelnek a helyek. Ráadásul egyre több külföldi látogatónk érkezik, akik a párizsi Pere-Lachaise temetőhöz hasonlítják a Fiumei úti Sírkertet, ami nagyon megtisztelő, de én elfogult vagyok, és azt hiszem, talán felül is múlja azt.