Magyarország valódi arcát mutatta meg a Real Hungary címmel megrendezett csoportos kiállítás Bécsben, a Collegium Hungaricum épületében: a tárlaton a Borsos Lőrinc művészpáros is bemutatta volna a See no evil. Hear no evil. Speak no evil című, a magyar zászló színeivel játszó triptichont, amely a fekete sáv váltakozó használatával egyszerre utal a hiányra, az elutasításra és az arab országok trikolórjaira is.
A mű címe szerepelt a szállítójegyzékben és a műtárgylistán, érkezése tehát nem érhette váratlanul a tárlat szervezőit. Mégsem maradhatott a falon: Molnár Mária, a Collegium Hungaricum igazgatónője telefonon üzente meg, hogy el kell távolítani a nem kívánatos triptichont. A művészek eleget is tettek a kérésnek, de ragaszkodtak hozzá, hogy saját kezűleg akaszthassák le munkájukat.
A Real Hungary egyébként nem az intézet saját kiállítása, hanem az Esterházy Magánalapítvánnyal közös projekt, és az Esterházy Művészeti Díj 2009 és 2015 közötti díjazottainak munkáira épül – írja a történtekről elsőként beszámoló Artportál.
A történtek miatt a művészpáros egy ideig azon gondolkodott, hogy a tárlaton szereplő többi munkáját is visszahívja – beleértve Bak Imre „meghívott”, a triptichonnal párban kiállított művét is –, de aztán megelégedtek az eset puszta dokumentálásával.
Molnár Mária igazgató később levélben válaszolt a portál üggyel kapcsolatos kérdéseire:
„Valóban én kértem, hogy amíg meg nem érkezem, a Borsos Lőrinc művészpáros képét vegyék le a falról. Minden megnyíló kiállítást a házban már előző nap jóváhagyok. Azt gondolom, egy intézetvezetőnek ez a feladata. A művészpáros a kiállítás napján, néhány órával a megnyitó előtt tette ki a képet, amit én akkor még nem is láttam. Ha ez a mű szerepelt volna a műtárgylistán, akkor a szállítás idején, három héttel ezelőtt ezt a képet is elszállítottuk volna. A biztosítást megkötöttük, és ezek után valóban nem tudom, hogy melyik képet is biztosítottuk, ez súlyos bizalmi kérdés. A művészpáros tegnap azt mondta nekem, hogy friss alkotást akartak hozni, ezért történt a késés.
Ez a tény ismételten felveti a biztosítás problémáját. Ennek ellenére hétfő estig nyitottak voltunk a változtatásra, a művészpáros azt ígérte, hogy a megnyitó előtt egy nappal hozza a művet. De ez nem történt meg, hanem csak a megnyitó napján. Nem ismerek olyan intézményt, se kicsit, se nagyobbat, ahol ilyen megtörténhet.
Másrészt a magyar zászló Magyarország nemzeti jelképe. Nem kifejezetten ízléses a Magyar Kulturális Intézetben politikai célra felhasználni. Éppen ezért szerettem volna előbb megtekinteni. Sajnálatosnak tartom, hogy a Real Hungary kiállítás politikai felhangot kapott. A kiállítás elsősorban művészettörténeti kérdéseket feszeget, a magyar realista műábrázolás hagyományait eleveníti fel a XXI. század művészeti eszköztárával. Sajnálom, hogy a művekről és a kiállítás koncepciójáról és céljáról nem esik szó.”
