Matzner Lolának pedig nem egy bohém férfit szántak volna. De úgy tűnik, fiatal lányként a későbbi Márai Sándorné a lázadást választotta, és bár egy udvarlót kiszemeltek számára, ő nem kért belőle. Imponálhatott neki az írásaival már ekkor kiemelkedő Márai, akiért még a szüleivel való összezördülést is vállalta. A pár végül nem maradt Kassán, és egy idő után az országot is kénytelen volt elhagyni.
Velük szemben Lola húga, Kertész Zsaklin a városban élte le életét, de Ötvös erről már későn értesült, így nem tudta vele felvenni a kapcsolatot. Kertészékre és Matznerékre így is sokan emlékeztek, és a levéltárak is hasznos forrásnak bizonyultak. Miután a nagypapa köztiszteletben álló főorvos és szabadkőműves-mester volt, bőven lehetett róluk anyagokat találni. Loláról annál kevésbé. Márai keveset írt róla, próbálta védeni a magánéletét. Igaz, a Föld, Földben vagy az Egy polgár vallomásaiban többször is említette L.-t: ezek forrásul szolgáltak Ötvös számára is. – Az író ugyanakkor óvatosabb lett egy idő után. Eleinte mindenkiről a saját nevén írt, egészen addig, míg egy iskolatársa beperelte, mert becsületsértést vélt felfedezni a róla írtakban – mondja Ötvös. A regényt nem vonták be, de a neveket meg kellett változtatni, és Márai több részt ki is húzott a szövegből. Utóbbiakat a négy évvel ezelőttig, a Helikon gondozásában megjelent újrakiadásig nem is lehetett olvasni.
A II. világháború után nem is volt meglepő, hogy Márai igyekezett védeni feleségét. A világégés alatt Leányfalun, visszavonultan éltek. Velük bujkált Zsaklin is a gyerekeivel. Lola apját viszont nem sikerült megmenteni, Auschwitzba vitték, itt vesztette életét. Ahogy az ő halála, úgy gyermekeiké is nagy trauma volt Lola és Sándor számára. Végül örökbe fogadtak egy kisfiút, akit sajátjukként szerettek. Márai mellett 1948-tól Lola is naplót vezetett, feljegyzéseit viszont még nem ismerhetjük, azok a PIM tulajdonában vannak. Annyi biztos Ötvös szerint, hogy míg az író személyes gondolatait jegyezte fel, Lola a mindennapok alakulásáról adhatott számot. Ezekből derülhet ki majd több is arról, milyen dolgok foglalkoztatták a Márai műveit elsőként olvasó, férje botlásait, kalandjait is elnéző, hűséges asszonyt, aki 1986 januárjában, 86 évesen halt meg.
