A három megszállási zóna, Érsekújvár, Léva és Nyitra magyarlakta település volt, a helyiekben felvetődött az is, hogy Dubcek reformpolitikáját határrevízióval bünteti majd Moszkva, és visszacsatolja a felvidéki településeket Magyarországhoz. Rövid ideig abban reménykedtek, hogy a magyarlakta területet „megszálló” magyar katonák valójában felszabadító csapatok. A paradox történelmi pillanat végül nem követelt véráldozatot magyar részről, az idegenben, ugyanakkor hazai közegben töltött hónapokról szóló történetek mégis drámaiak és emberiek egyszerre. – Nagyon jó a filmterv és nem csoda, hogy beválogatták a Docu Talents programjába – mondta el a rendező, aki úgy véli, a mai bemutatkozásnak a film utóélete szempontjából lehet igazán fontos szerepe, hiszen a producerek, programigazgatók, forgalmazók, televíziók ilyen fórumokon figyelnek fel azokra az ötletekre, amelyekkel a későbbiekben foglalkozni szeretnének. A tizenkét filmterv közé egyébként bekerült egy másik magyar produkció is, a Szabó Réka által rendezett Sírással nem megyünk semmire. – Nem törvényszerű, de azoknak, akik részt vesznek ezen a fesztiválon nyilvánvalóan nagyobb az esélyük meghívást kapni a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválra – latolgatta az esélyeket Dombrovszky Linda, aki kedd esti vacsorán találkozott az Occupation 1968 orosz, német, bolgár és lengyel filmeseivel is.
A Magyar Média Mecenatúra program által támogatott Piros rózsát a tervek szerint önálló tévéfilmként is bemutatják majd itthon jövő augusztusban, a megszállás ötvenedik évfordulóján.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!