„Én magam csókolgattam a fénymásoló üvegét egy egész napon keresztül”

Kőszegi Tamás irodai-erotikus filmjét eddig 140 ezren látták, és 11 nemzetközi díjat zsebelt be.

Először a színészek, Valu Rebeka és Simon Attila jeleneteit vették fel. Kezdettől fogva fontosnak tartották azonban, hogy az alakok mellett „szennyeződések” is feltűnjenek a filmen: hajszálak, elkenődő rúzsnyomok vagy éppen egy leszakadt gomb. Mivel világos volt, hogy erre nem tudnak a rendes forgatás közben odafigyelni, ezt külön vették fel. A rendező szerint ez nehéz munka volt: azt is ki kellett találni, mi néz majd ki jól a végleges kópián. „Olyan sokáig kellett a rúzsfoltokat pakolászni, hogy inkább egyedül csináltam meg otthon. Berúzsoztam a számat és én magam csókolgattam a fénymásoló üvegét egy egész napon keresztül” – meséli Kőszegi Tamás.

Az nyilván erős lett volna, ha a mintegy ötezer kockát rendesen papírra nyomtatják, ezért a fénymásoló belső memóriájából dolgoztak, ahonnan rögtön PDF-fájlként tudták lehívni a képeket. Így a fent tárgyalt két réteg digitálisan készült el. Az analóg, „fénymásolt” hatás eléréséhez Kőszegi lemásolt egy fehér lapot, a fénymásolatot pedig újra lefénymásolta, és így tovább, egészen addig, amíg egy fekete papírlapot kapott. Így már voltak textúrák, amelyekkel lehetett dolgozni: az utolsó réteg is rákerült a filmre.

Hátra volt még azonban a hangsáv. „Elméletileg pontosan tudtuk, mit akarunk. Egy olyan absztrakt hangszőnyeget, ami nem igazán kötődik hangszerekhez, mechanikus, de mégis képes érzelmeket átadni” – meséli Kőszegi, leszögezve, hogy ez elméletben jól hangzik, a gyakorlatban azonban kemény diónak bizonyult. Három zeneszerző után végül Markos Levente alkotta meg azt a zenét, ami teljesítette a fenti kívánalmakat, a hangkeverését Császár Gábor hangmérnök végezte.

Komoly gondot fordítottak a film elején feltűnő céges dokumentumok megalkotására is: a képkockákat kimerevítve érdekes dolgokra bukkanhat a néző. Az egyik beszámlázó cég például a Miskatonic Kft., ami egyértelmű utalás H. P. Lovecraft horrorszerző világára. A rendező nevet azon, hogy kiszúrtuk a kikacsintást, de ezzel együtt felhívja a figyelmünket még pár dologra: az Adeptus Consulting cég nevével és logójával az alkimisták világát idézi meg, a papírok aláírói között pedig egy sor neves alkimista is feltűnik. Úgy gondolták, hogy a filmben a testek összeolvadása hasonlít az alkímiai transzmutáció folyamatára, amikor átalakulnak az anyagok egy teljesen új anyaggá.

Úgy tűnik, a sok tesztelés, kísérletezés és próbálkozás, a hároméves munkafolyamat megérte: a Másoló eddig tizenegy nemzetközi díjat zsebelt be, az interneten pedig 140 ezren nézték meg. „Sokan kérdezik, hogy mi lesz a következő háztartási gép, amivel filmet fogok csinálni, netán a mikró, vagy a mosógép, vagy valami ilyesmi” – mondja nevetve Kőszegi, mikor a tanulságokról kérdezem. „Az elsődleges célom nem is az volt, hogy az első fénymásolófilmet készítsem el, hanem hogy az utolsót” – mondja. A produkció tanulsága szerinte az, hogy a fénymásolóból mindent kihoztak, amit ki lehet. Na meg az, hogy bármivel lehet filmet készíteni, ha az ember elég elszánt, hogy megtalálja a sajátos dramaturgiát és kifejezésmódot.