Az írek nagyon kedves, beszédes népek. Vannak közöttük igen szeretetreméltók, mint a feleségem. Viszont sok köztük a csaló is – humorérzékéből láthatóan, hallhatóan mit sem veszített a 83 éves Kabdebó Tamás. Az 1956-ban emigrált író-irodalomtörténész életművéből rendezett kiállítást a fővárosi Egyetemi Könyvtárban csütörtök este nyitották meg. A szerző maga köszöntötte régi barátait, de beszélt regényes életéről is, egész az elejéről, édesapja Széchenyi Zsigmonddal közös vadászataitól indulva. Hamar eljutott a forradalomhoz, amelyben harcolt is – bár szavai szerint tartott tőle, hogy a népfelkelést vérbe fogják tiporni. Diákújságíró volt, amikor távozni kényszerült. Utána a Walesi Egyetemen tanult, majd Londonban helyezkedett el. A hatvanas évek végén a Guyanai Egyetem georgetowni könyvtárát alapította meg, de élt Cardiffban és Manchesterben is, aztán Írországig jutott.
Miközben József Attila és Illyés Gyula verseit fordította Thomas Kabdebo néven, a világirodalom is megérintette, köztük az írek egyik legnagyobbjával, James Joyce-szal. Korai könyvét, a Dublini embereket becsüli igazán nagyra, de sokat forgatta az Ulyssest is. Az 1922-es regény kapcsán fogalmazta meg a következőket, mondván: a nagyregény egy „nagyon zseniális csalás”. Hogy miért?
– Hogy a kocsmáról kocsmára járó Leopold Bloom lenne a modern Odüsszeusz? Merő kitaláció, nem is hasonlít az eredetire. Rá van kényszerítve, rá van varrva! – fejtegette Kabdebó. – Hiába, James Joyce zseniálisan tudott írni – tette hozzá.
A „Mire gondolhatott az író?” kérdéskörhöz is volt egy szellemes története az irodalomtörténésznek. Elmondta, egy szerző vastag könyvben mutatta ki, hogy a kinyomtatott Finnegan ébredése 175 ponton el van fuserálva. Majd pár évtized múlva előkerült az eredeti kézirat, és rögtön lehullott a lepel. Kiderült: mind a 175 javítás téves volt. – Még a múlt héten is megjelent egy könyv arról, hogy mit gondolhatott James Joyce. Mit gondolt volna? A fene tudja – jegyezte meg Kabdebó.
Az irodalomtörténész szerint a XX. század két legnagyobb költője József Attila és William Butler Yeats volt. Az Eszmélet szerzőjéről több könyvet írt, műveit angolra fordította. Felidézte Illyés Gyula szavait is egy korábbi beszélgetésükből: – Tamás, a te őseid bizony nagyon gazdag emberek voltak. – Mondom, igen, Gyuszi bácsi, de a Kozmutzák sem voltak koldusok.
Az író-költő felesége, Flóra József Attila utolsó múzsája lehetett.
