Kíváncsian vártam, a Múzeumok Éjszakáján bejelenti-e valamelyik magyar politikus, hogy kezdeményezi Bocskai István fejedelmi jogarának védetté nyilvánítását, mint kiemelkedő jelentőségű magyar történeti emléket. A műkincset a bukaresti Román Nemzeti Múzeum adta kölcsönbe a debreceni Déri Múzeumnak, a román állam tulajdona. Komoly nemzetközi botrány kerekedhetett volna abból, ha később csak magyar hatósági engedéllyel, ideiglenesen, visszahozatali kötelezettség mellett vihették volna vissza Bukarestbe. A Déri Múzeumban őrzött Golgotával – amelyről a múzeumok éjszakáján lekerült a lepel – ezt játszotta el az elmúlt két évben a magyar állam a jog segítségével, a Kúria keddi álláspontja szerint azonban helytelenül. A kép tulajdonosa, Pákh Imre most akár ki is viheti az országból a festményt.
Munkácsy Mihály Golgota című festményét 1884-ben festette Párizsban, s három évvel később került amerikai tulajdonba. Bár a 19. század végén bemutatták Magyarországon is, újabb száz évet kellett várni arra, hogy a magyar nézők láthassák: a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból. A mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került.
A festményt 2003-ban vásárolta meg Pákh Imre műgyűjtő, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. Pákh és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról 2015-ben folytak tárgyalások, eredmény nélkül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatmillió dollárt kínált a képért, míg Pákh kilencmilliót kért, s állította, Lázár Jánossal még államtitkársága idején ebben az összegben állapodtak meg előzetesen. Később a kép korábbi tulajdonosa úgy nyilatkozott: Pákh hétmillió dollárért vette meg tőle a képet. Pákh pedig arról nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: a kilencmillió dollárért a Golgota eladásán túl további 52 Munkácsy-képet helyezett volna letétbe Magyarországon 12 évre, az MNB-t azonban nem érdekelte ez a csomagajánlat.
Mikor az adásvételi tárgyalások megszakadtak, Pákh Imre bejelentette, a festményt elszállíttatja a debreceni múzeumból. Mindezek után a Miniszterelnökség kezdeményezésére az örökségvédelmi hatóság védetté nyilvánította a festményt – a kép védettsége jelentősen korlátozza a tulajdonos lehetőségeit a műtárgypiacon, amennyiben megválna a képtől. A védési határozatot Pákh a bíróságon támadta meg, ám keresetét múlt év őszén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította.
A Kúria most kedden a festmény védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárás lefolytatására kötelezte. A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézményét a közjog szabályozza, így az nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel – hangsúlyozta eljuttatott közleményében a Kúria. Álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot, azaz Magyarországot elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.
