Milovan Gyilasz szerb kommunista politikus akkor fordította le az Elveszett Paradicsomot, amikor politikai elítélt volt Jugoszláviában a hatvanas években. Vécépapírra írta le az eposzt, ceruzával, és darabonként csempészte ki a börtönből. A Szovjetunió által megszállt Észtországban a nemzeti ellenállást is kifejezte John Milton művének lefordítása, a Közel-Keleten pedig az arab tavasz idején vették elő az ember bűnbeesésének, vagyis a Sátán Isten elleni, bukott lázadásának monumentális történetét, amely iránt annak ellenére sem szűnt az érdeklődés, hogy olvasása nagy háttértudást, műveltséget kíván meg, hiszen nem mentes a hosszas teológiai eszmefuttatásoktól sem.
Valószínűleg nemcsak az utókort, hanem a szerzőt is a jelenkori politikai helyzet befolyásolta leginkább, amikor megírta az Elveszett Paradicsomot. Milton aktívan részt vállalt az angol polgári forradalomban, Oliver Cromwell titkára is volt. Támogatta I. Károly király kivégzését, szemben állt az egyházzal, a sajtó- és vallásszabadság fontosságát hirdette. A forradalom bukása után elégették műveit, az ekkor már megvakult költőnek azonban nem esett bántódása.
Később megalkotott eposzának jelentőségét már a megjelenésekor, 350 évvel ezelőtt is felismerték, de a XIX. században újra nagy népszerűségre tett szert. A képzőművészek is előszeretettel foglalkoztak vele: számos illusztráció készült a kötethez, és Munkácsy Mihály is ekkor festette meg a vak Miltont, ahogy leányának diktálja az Elveszett Paradicsomot.
Lehet, hogy eljött az Elveszett Paradicsom második reneszánsza: Milton monumentális elbeszélő költeményét több nyelvre fordították az elmúlt harminc évben, mint azelőtt háromszáz év alatt – számolt be az erről szóló tanulmányról a The Guardian című brit napilap.
A kutatás szerint az Elveszett Paradicsomból összesen 300 fordítás készült, 57 különböző nyelven olvasható, köztük perzsául, héberül, frízül és tamilul is. Furcsa, hogy annak idején Milton épp amiatt aggódott, hogy művének nem lesz elég nagy olvasótábora, mert a kevesek által beszélt angol nyelven írta meg.
Az említett kutatócsoport hívta fel a figyelmet arra is, hogy a fordítások sokszor a forradalmi eszmék és a nacionalizmus korszakaiban készültek, mint például a szovjetek által megszállt Észtországban vagy az arab tavasz idején. A kutatásban részt vevő Islam Issa, a Birminghami Egyetem kutatója szerint Milton művének forradalmisága évszázadok elteltével is hat, ezért nem csoda, ha politikai-vallási küzdelmek idején születnek a fordítások.
