A verseny szombati nagyzenekari döntőjében három hegedűművész – Cosima Soulez-Larivière és Langer Ágnes mellett a japán Takagi Ririko – muzsikált a győzelemért. A zsűri döntése értelmében a 22 ezer euróval járó első díjat Cosima Soulez-Larivière nyerte, a 14 ezer euróval járó másodikat Takagi Ririko, a 8000 euróval járó harmadik helyet pedig Langer Ágnes kapta.
A Salvatore Accardo világhírű hegedűművész vezette nemzetközi zsűrinek tagja volt Szabadi Vilmos és Kelemen Barnabás magyar, Csian Csou kínai, Takasi Simizu japán, Joel Smirnoff amerikai, Krzysztof Wegrzyn német és Ivan Zenaty amerikai hegedűművész, valamint Tallián Tibor magyar zenetudós, Bartók-kutató.
Cosima Soulez-Larivière 1996-ban született Hollandiában, hároméves korától hegedül. Nyolcévesen került be a Yehudi Menuhin Iskolába az angliai Cobhamben Natasha Boyarsky osztályába. Jelenleg a Hannoveri Zeneművészeti Főiskola növendéke Krzysztof Wegrzynnél, s még sosem szerepelt ilyen jól nemzetközi megméretésen.
Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora – mint ahogy az MTI írja – beszédében felidézte, hogy Bartók Béla először 110 éve az épületavató koncerten lépett fel. Mint fogalmazott: Bartók nevéhez és szellemiségéhez méltó versenyt sikerült létrehozniuk, amely hagyománnyá válhat. Hozzátette: minden zenei verseny a felfedezésről szól, a verseny egy hete alatt „azt tapasztaltuk, hogy tehetségekben nincs hiány”, és őket ma is megszólítja Bartók Béla zenéje. „Bízom benne, hogy egy hosszú történet kezdetén állunk, és két év múlva a legifjabb zongoraművész-nemzedék képviselőit köszönthetjük a Zeneakadémián” – mondta a rektor.
A Zeneakadémia által első alkalommal, hegedűművészek részére megrendezett Bartók-világversenyen 44-en indultak. Közülük heten – a magyarok közül Langer Ágnes mellett Homoki Gábor – jutottak a kamarazenekari döntőbe, ahonnan három versenyző mehetett tovább a szombati nagyzenekari döntőbe. A versenyzőket a kamarazenekari döntőben a Liszt Ferenc Kamarazenekar kísérte Ménesi Gergely vezényletével, a nagyzenekari döntőbe jutó három művészt pedig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte Kovács János vezényletével.
