A magyar kormány 2017-re megvalósította a nemzettudatunk részét 145 éve képező műemlékvédelem egyetlen szakintézményének felszámolását – írta szerdai nyílt levelében a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE). A hazai örökségvédelmi szakma újabb vészjelzéseként olvasható levelet a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti tudományos bizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az ÓVÁS Egyesület és a CentrArt Egyesület is aláírta.
A RÉKE szakemberei írásukban hangsúlyozták, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ ez év január 1-jével történt megszüntetésének és a műemléki munka alapját képező gyűjtemények bezárása miatt a szakemberek elvesztették szakmai szabadságukat. A hazai örökségvédelem ezzel teljes mértékben kiszolgáltatottá vált a politikának és a gazdaságossági szempontoknak.
Mint ismert, a Forster-központ feladatait a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. között osztották fel. A mára megmaradt műemlékvédelmi rendszer azonban alkalmatlan arra, hogy akár csak az alapfeladatokat is ellássa. Amit a Forster-központ korábban saját hatáskörében elvégzett, azt most széttagolt, összehangolatlan állami szerveknek – járási hivatalok, minisztériumi főosztályok, állami tulajdonú kft.-k – kellene megcsinálniuk. Ennek köszönhetően nincs, aki elvégezze az ország feltáratlan és folyamatosan pusztuló műemléki értékeinek számbavételét, eltűnt az összes szakmai periodika és könyvsorozat, a Kárpát-medencei épített örökséghez kapcsolódó terv- és kutatási anyagok egyedülálló archívumait jelentő műemléki gyűjtemények bezárásával pedig megszakadt egy, a XIX. század közepe óta tartó folyamat. Megszűnt a szakmai utánpótlás, hiányzik a kedvezmények és támogatások más országokban alkalmazott kiszámítható eszközrendszere, és ellehetetlenült a magyar műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, miközben a közép-európai műemlékvédelem számára a Magyarországon kidolgozott kutatási gyakorlat a közelmúltban még példaértékű volt – sorolták fel a problémákat.
A RÉKE nincs egyedül kritikai észrevételeivel, a nyílt levéllel az egyesület egy alig egy hónapja kiadott szakmai állásfoglaláshoz csatlakozott. Augusztus végén az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS magyar bizottsága és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) fogalmazott meg kemény kritikát a kormány műemlékvédelmi politikájával kapcsolatban. Mint írták, a műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok. A Forster-központ szakembereit szétszórták, egy részüket elbocsátották, a kormányhivatalokba került, szakmai vezető nélkül maradt munkatársak gyakorlati képzettsége pedig folyamatosan gyengül.
Megoldási javaslatuk szerint újra létre kellene hozni egy műemlékvédelemmel foglalkozó önálló hivatalt, amely minden európai országban működik a múlt értékeinek valóban hiteles megőrzése érdekében.
A nyílt levél kapcsán megkerestük Haris Andreát, a RÉKE elnökségi tagját, aki lapunknak elmondta, a Forster-központ megszüntetése után a szakemberek igyekeztek elfogadni a helyzetet, hogy a Miniszterelnökség viszi tovább az örökségvédelmi feladatokat, ám a nyár végére nyilvánvalóvá vált, hogy erre képtelenek. – Az átalakítással, felszabdalással és elbocsátásokkal parkolópályára tették az örökségvédelmet, a helyzet teljesen bizonytalan. Hallani lehetett lépcsőházi pletykákat arról, hogy a terület az MMA-hoz vagy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz kerül, de a mai napig nem született döntés a szakma jövőjéről.
– Ilyen utoljára az ötvenes években történt, amikor feloszlatták az akkor Műemlékek Országos Bizottságának hívott szervezetet. Ehhez az állapothoz tudom hasonlítani a pillanatnyi helyzetet.
Kíváncsiak voltunk, a Miniszterelnökség miként reagál a nyílt levélben és a korábbi állásfoglalásban megfogalmazott kritikákra, ám kérdéseinkre egyelőre nem reagáltak.
