A RÉKE nincs egyedül kritikai észrevételeivel, a nyílt levéllel az egyesület egy alig egy hónapja kiadott szakmai állásfoglaláshoz csatlakozott. Augusztus végén az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS magyar bizottsága és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) fogalmazott meg kemény kritikát a kormány műemlékvédelmi politikájával kapcsolatban. Mint írták, a műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok. A Forster-központ szakembereit szétszórták, egy részüket elbocsátották, a kormányhivatalokba került, szakmai vezető nélkül maradt munkatársak gyakorlati képzettsége pedig folyamatosan gyengül.
Megoldási javaslatuk szerint újra létre kellene hozni egy műemlékvédelemmel foglalkozó önálló hivatalt, amely minden európai országban működik a múlt értékeinek valóban hiteles megőrzése érdekében.
A nyílt levél kapcsán megkerestük Haris Andreát, a RÉKE elnökségi tagját, aki lapunknak elmondta, a Forster-központ megszüntetése után a szakemberek igyekeztek elfogadni a helyzetet, hogy a Miniszterelnökség viszi tovább az örökségvédelmi feladatokat, ám a nyár végére nyilvánvalóvá vált, hogy erre képtelenek. – Az átalakítással, felszabdalással és elbocsátásokkal parkolópályára tették az örökségvédelmet, a helyzet teljesen bizonytalan. Hallani lehetett lépcsőházi pletykákat arról, hogy a terület az MMA-hoz vagy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz kerül, de a mai napig nem született döntés a szakma jövőjéről.
– Ilyen utoljára az ötvenes években történt, amikor feloszlatták az akkor Műemlékek Országos Bizottságának hívott szervezetet. Ehhez az állapothoz tudom hasonlítani a pillanatnyi helyzetet.
Kíváncsiak voltunk, a Miniszterelnökség miként reagál a nyílt levélben és a korábbi állásfoglalásban megfogalmazott kritikákra, ám kérdéseinkre egyelőre nem reagáltak.
