Egy ismeretlen francia festő a XVI. század végén több olyan festményt is készített, amelyen IV. Henrik legbefolyásosabb kegyencnőjét, Gabrielle d’Estrées-t örökítette meg hol egyedül, hol a nővérével a fürdőkádban. A leghíresebb képen a nővér Gabrielle mellbimbójába csíp – a kortárs festményeken, divatfotográfiákon e gesztust mintegy erotikus momentumként idézik meg. Így tett Aleksandra Kostic is, aki képén a szlovén énekesnőt, Aphra Teslát tette meg a két nőalak modelljének, szolárium-szemüvegben, muszlim fejfedővel. Az eredeti képen a gesztus persze egészen másra utal: Gabrielle várandósságára. A festmény keletkezésekor már IV. Henrik negyedik gyermekét hordta a szíve alatt, ám nem sokkal később ő is, a gyermek is meghalt, mielőtt a király törvényesítette volna a kapcsolatukat.
Kostic fotó-festmény montázsa a MűvészetMalom MIG 21 kiállításán látható, amelyet a szentendrei Art Capital fesztivál nyitányaként rendeztek meg. A cím egyébként nem a NATO által egykor leginkább rettegett szovjet vadászgépre, hanem a migráció XXI. századi jelenségére utal. De nem Kosticé az egyetlen olyan alkotás, amely teljesen más értelmet kap a jelen tér-idő koordinátái között a szlovén Nina Jeza és Peter Tomaz Dobrila által rendezett tárlaton. A moszkvai AES+F csoport 1994 és 2003 között született Iszlám projektjének fotómontázsai például a terjedő iszlamofóbiát kívánták orvosolni sokkterápiával, a világ több fővárosát muszlim központként ábrázolva – a New York-i Szabadság-szobrot burkába öltöztették, míg a moszkvai Vörös térre pózoló tálibokat állítottak, levágott kezek mellé. Nyolc éve a Knoll Galériában világos volt az üzenet, most inkább kormányzati „tájékoztató” plakátokon vélnénk természetesnek e képeket.
A MűvészetMalom másik kiállításán a lengyel Wilhelm Sasnal Angela Merkel-portréja is félreértésekre adhat okot, amennyiben a német kancellár komor sziluettje lefelé tart a repülőgép lépcsőjén. A Bomlasztó képzelet című tárlaton − amely a cseh Robert Runták közép-európai festménygyűjteményéből válogat − a benyomás vegyes, ám sok olyan festménnyel is találkozhatunk, amely megéri az időt és fáradságot. Szűcs Attila Lány vörösben című képe az egyik legjobb.
