A Kőbányai útra újra beszökött az ősz, és ismét több százan gyűltek össze a MÁV egykori Északi Járműjavító csarnokában, hogy megünnepeljék, az Opera új játszóhelyet, műhely- és raktárbázist kapott az Eiffel Műhelyházban. Nagyszabású koncert ezúttal nem volt, mint két éve, helyette inkább kamaradarabok, ráadásul Dohnányi − mondhatni: végre. És végül alapkőletétel. A többi azonban stimmelt: gőzmozdonyok és operaházi molinók − az élmény erősebb volt, mint egy déja vu. Már-már olyan volt, mintha Bill Murray és Andie MacDowell 1993-as vígjátéka, az Idétlen időkig kellős közepébe csöppentünk volna: egy történet, amelyben a főhős minden reggel ugyanarra a napra ébred. (Igaz, említhetnénk agresszívabb sci-fit, például A holnap határánt is, tekintettel a közeli villamosjáraton, az 1-esen folyó verekedésekre.) Az időhurok eme megtapasztalása miatt lapozni kezdtem a naptáramban, lesz-e még a Várkert bazárnak átadása.
Hoppál Péter kulturális államtitkár 2015 márciusában jelentette be, hogy a magyar állam az Északi Járműjavító csarnokot – amely 2009 óta üresen áll − a Magyar Állami Operaház rendelkezésére bocsátja. (A 220 méter hosszú, 110 méter széles Eiffel-csarnok Magyarország legnagyobb, állami kézben lévő ipari műemléképülete. Méltó a megmentésre, kulturális célú hasznosításra.) Az akkori bejelentés szerint a még Eiffel Bázisként emlegetett csarnok 2016 végén nyílt volna meg a nagyközönség előtt, próbákra is alkalmas kamarajátszóhellyel, díszlet-, jelmez- és műszaki raktárral, műhelyekkel, a világ nagy dalszínházaival azonos infrastrukturális lehetőségekkel. 2015 júliusában döntött is a kormány arról, hogy minderre 14,5 milliárd forint állami támogatást biztosít. Az átadást néhány hónappal később már 2017 nyarára tervezték, mondván: 2016 legvégén használatba vehető az épület, és 2017 szeptemberétől, azaz mostantól megnyílhat a nagyközönség előtt a négyszáz fős közönséget befogadni képes operastúdió.
Több mint egy év telt el, mikor 2016 novemberében bejelentették: az Eiffel Műhelyház átadása csúszik – hiszen még a bontási munkálatokat sem kezdték el. Mint kiderült, ekkor már két eredménytelenné nyilvánított közbeszerzési pályázaton voltak túl – az árajánlatokat ugyanis túl magasnak ítélték. (Mindkét közbeszerzésen indult a Strabag és a West Hungária Bau, ezek az építőcégek az állami tendereken eredményesek szoktak lenni.) Idén júliusban a közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a Magyar Állami Operaház gyorsított tárgyalásos eljárással végül megegyezett a Strabag Építő Kft.-vel, amely a Strabag AG-vel és a Böhm Stadtbaumeister & Gebäudetechnik GmbH-val konzorciumban fogja elvégezni a generál-kivitelezési feladatokat, a bontási, az acélszerkezet- és tetőfelújítási munkákat 2019 januárjáig. E munkák költségét egy éve még hétmilliárd forintra számolták, aztán nyolc lett belőle, a Strabag most 11,9 milliárdért végezheti el, ha minden igaz. Meglehet, ha stadiont álmodnak ide, már itt lézengenének a drukkerek.
E számokat már csak annak a kedvéért is megemlítjük, hogy magunkra vegyük az ókovácsi „farizeus” jelzőt: az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter ugyanis az Eiffel Műhelyház csütörtöki alapkőletételén úgy fogalmazott, minden újságíró farizeus, aki firtatni merészeli, ha egy állami beruházás tervezett költsége idővel elszáll − mondván, egy fürdőszoba felújításánál is előfordul az ilyesmi. (Igaz, nem milliárdos tételben, és az is igaz, hogy az emberek döntő hányada nem az adófizetők pénzéből újíttatja fel a fürdőszobáját.) Ókovács már-már hadat üzent a kritikus sajtónak, de ezt betudhatjuk annak is, hogy a napokban jár le az Operaház főigazgatói posztjára kiírt pályázat, s csak igyekezett igazodni az új divatokhoz. Ókovács pedig még akkor sem lehet biztos az újrázásban, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Krucsainé Herter Anikó most „az operaház a legnagyobb szövetségesünk” típusú biztató üzeneteket is küldött feléje. Az Operaház ugyan az elmúlt évadban előadás- és nézőszám tekintetében is túlteljesített, Ókovács hangot adott annak az óhajának is, hogy jó lenne, ha az intézmény költségvetése elérné a 2001-es reálértékét. Ám a főigazgatói pályázatban megfogalmazott előirányzatból (10,8 milliárd forint, plusz 4,6 milliárd forint saját bevétel a 2018-as évre) az olvasható ki, hogy e kérése nem talált meghallgatásra.
Az Eiffel Műhelyház alapkőletétele egyben az Opera évadnyitója is volt – az első előadás a Bánk bán lesz szombaton az Erkelben, Vidnyánszky Attila rendezésében, a címszerepet Molnár Levente, illetve Szegedi Csaba kapta. Az Andrássy úti dalszínház erre az évadra bezárt, több mint harminc év után 23,2 milliárdból elkezdik felújítani. De hogy pontosan mikor, rejtély − eredményes közbeszerzésről nincs hír.
