Andy Vajnát váltaná Kálomista Gábor?

A Megafilm vezetője, Kálomista Gábor 2001-ben közel állt a filmügyi kormánybiztoséhoz hasonló poszthoz.

1997 februárjában mozilázban égett az ország: ekkor mutatták be Tímár Péter Csinibabáját. A produceri fantáziát nem csak az mozgatta meg, hogy egy film, amely nem kapott állami támogatást, hogyan tud több mint félmillió nézőt a mozikba csábítani. A Csinibaba néhány hónap alatt megduplázta a belefektetett pénzt. Ez mintegy negyvenmillió forintot jelentett, ami akkoriban kiemelkedő költségvetésnek számított.

A rendszerváltás előtt Kálomista a kővágóörsi Béke Tsz kertészeti ágazatvezetője volt, majd annak megszűnésével az ország negyedik vadászboltját nyitotta meg Badacsonytomajon, Horváth Balázs veszprémi ügyvéd – későbbi belügyminiszter – segítségével. Sára Sándor és fia, Sára Balázs barátságának köszönhetően került a Duna Televízióhoz: sofőrként kezdte, gyártásvezetőként fejezte be – akkoriban sok gyártásvezető fogott egy addig ismeretlen tevékenységbe, a producerségbe. Kálomista a Csinibaba sikerén felbuzdulva győzött meg arról több nyugat-dunántúli vállalkozót, hogy magánpénzből, olyan filmrendezővel, mint Tímár Péter, anyagi sikert is el lehet érni a mozikban. Ez a vágyott sikerfilm lett a Zimmer Feri, amelybe kiugró költségvetéssel, 83 millió forinttal vágtak bele. „Tokkal, vonóval, promócióval kihoztuk 106 millióból” – mondta a film elkészülte után a producer. A társadalomkritikai felhangú bohózat 350 ezres nézőszám felett lett volna anyagilag sikeres, de csak alulról súrolta a 200 ezret. A „bukásért” Kálomista a multiplex mozikat okolta. „Andy Vajna szép pénzt csinált A miniszter félrelépből. Csakhogy ő tulajdonosként benne van a multiplexhálózatban. Megtehette, hogy a saját filmjét éjjel-nappal nyomassa ott. Külön szám ez a multiplex. A szűk piac 70 százaléka az övék, a dollárpapáké” – nyilatkozta utóbb. S bár a következő évben A miniszter félrelép szinte teljes szereplőgárdáját leszerződtette a 184 milliós költségvetésű Ámbár tanár úrhoz, a 239 ezres nézőszámmal megint nem sikerült kaszálni a befektetőknek.

A filmfinanszírozási rendszert, az MMKA-t sokszor joggal bíráló Kálomista Gábor 2000-ben már a filmszemle zsűrijében ült, a 2001-es Vakvagányoknál pedig már feladta független produceri álmait: pályázott az MMKA-hoz, sikerrel. (A Megafilm 2009-ig közel 1,2 milliárd állami forinttal a második legtámogatottabb filmes cég volt az MMKA-nál, de az Országos Rádió és Televízió Testülettől is csurrant-cseppent.) 2001 áprilisában az állami privatizációs cégnél, az ÁPV Rt.-nél esélyes jelölt volt a Mafilm vezérigazgatói posztjára. Az ország akkor egyetlen filmgyártó bázisát az első Orbán-kormány épp Filmközpont Rt.-vé tervezte alakítani – a végül meg nem valósult állami vállalat nemcsak a filmes támogatásokról döntött volna, hanem arról is, kit enged bemenni a stúdiókba.