Idén tavasszal arról cikkezett a brit és amerikai sajtó, hogy az elektronikuskönyv-eladások visszaesnek és reneszánszát éli a nyomtatott könyv: a felmérések szerint ráadásul éppen a fiatalok nyúlnak a fizikai példányokhoz, mivel szünetet akarnak tartani a folytonos képernyőnézések közepette.
Az e-könyv bukásáról szóló tavaszi cikkáradatot kritizáló független szerzők, kiadók és e-könyves szakemberek szerint az ugyan igaz lehet, hogy a nagy kiadóknál visszaestek az e-könyv-eladások, de ennek nem a formátum iránti csökkenő érdeklődés, hanem a nagy kiadók árazási politikája az oka – ami egyébként éppen az online könyvkereskedelmi óriás, az Amazon legyűrését célozza. A kiadók Amazonnal kötött megállapodásai értelmében gyakran közel ugyanannyiba kerül egy nagyobb kiadóhoz kötődő könyv elektronikusan, mint nyomtatott formában, ha éppen nem olcsóbb az utóbbi. Ráadásul ugyanezen megállapodás alapján az e-könyveket nem szabad leárazni, míg a nyomtatott könyvekre nincs ilyen megkötés.
Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint egyébként az sem állja meg a helyét, hogy a „képernyőfáradtság” miatt fordulnak el az emberek az e-könyvektől. – Aki olvasott már Kindle-ön vagy más e-ink technológiával működő eszközön, annak szerintem nem kell magyaráznom, ez mekkora csacsiság, mivel ezek a képernyők nem fárasztják a szemet, nem lehet összehasonlítani az élményt egy remegő képernyőjű LCD monitor bámulásával, ami valóban fárasztó egy idő után – teszi hozzá.
– Mi többnyire a papírkönyveink borítóárának kb. 60-65 százalékára áraztuk be az e-könyveinket, tehát például egy 3280 forintba kerülő könyv digitális változatáért 1980 forintot kell fizetni. Úgy látjuk, hogy ez a vásárlók részéről elfogadható megoldás – mondta Velkei Zoltán, az Agave Könyvek kiadóvezetője. A hazai piacnak egyébként is sokkal kisebb szeletét adják az e-könyvek. Csordás Attila becslése szerint a részesedés félszázalékos lehet – viszont évről évre nő. A DiBook e-könyves webáruház képviselője, Tóth Viktor pár százalékosra teszi a részesedést, de szerinte stagnál a piac, vagy csak annyival nő, amennyivel a kínálat. Velkei is úgy látja, hogy stagnál az elektronikus könyvek piaca.
Bár logikusnak tűnik, hogy a nyomtatási és terjesztési költségek megspórolásával az elektronikus könyveknek lényegesen olcsóbbnak kellene lenniük, a kiadók árazási politikája mellett több tényező is szerepet játszik abban, hogy ez nem így van. Az egyik, hogy az e-könyvekre jóval magasabbak a jogdíjak – ennek oka a kalózkodás, amire még mindig nem sikerült kielégítő megoldást találni. Az elektronikus könyveket ugyanis nyilván sokkal egyszerűbb különböző fájlmegosztó oldalakra feltölteni, mint egy nyomtatott könyvet. A kiadók különböző „puha” és „kemény” másolásvédelmi technikákkal próbálkoztak az elmúlt években: előbbire példa az egyes eladott elektronikus példányok vízjelzése, aminek inkább egyfajta elrettentő hatása van.
Tóth Viktor és Velkei Zoltán úgy látja, a kiadók ebben a helyzetben csak annyit tehetnek, hogy folyamatosan felszólítják a feltöltőket, hogy fejezzék be a tevékenységüket, mert megkárosítják vele a kiadókat; vagy polgári peres úton, szerződésen kívüli károkozásért lehet a feltöltőkkel szemben kártérítési igényt érvényesíteni. A másik probléma pedig az áfa. Míg a legtöbb európai országban a nyomtatott könyvekre kedvezményes áfakulcsok vonatkoznak, addig az e-könyvek különböző döntések nyomán nem könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak számítanak. Így például Magyarországon az ötszázalékos áfakulcs helyett a huszonhét százalékos kulcs vonatkozik rájuk. Az Európai Tanács jelenleg is tárgyal egy ezzel foglalkozó indítványt, ami engedélyezné a kedvezményes adókulcsot az elektronikus könyvekre. Velkei Zoltán szerint azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet: mivel a jelenlegi szabályozások (magas áfa) és szokások (magas jogdíj) miatt nagyon kis összeg marad a kiadónál egy e-könyv értékesítése után, ezért valószínűnek tartja, hogy az áfa 5 százalékra csökkenésével az e-könyvek ára nem csökkenne, vagy legalábbis nem arányosan. Tóth Viktor szerint az ár javulna ebben az esetben, de leginkább az lendíthetné tovább a keresletet, ha a kínálat a print könyvekhez hasonlóan széles lenne: magyarul az, hogy amit a vevő megtalál nyomtatott formában, az elektronikusan is megvásárolható lenne. Csordás szerint az áfakulcs változása éppen ezt segítené elő: növelné a kiadók hajlandóságát, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak erre a szegmensre is, hiszen még mindig vannak nagy kiadók, akik nem jelentetik meg elektronikus formában könyveiket, de a már „aktív” kiadók is magasabb fokozatra kapcsolnának.
