Nyílt levelet közölt blogján Kalmár Péter rendező-producer az egyik fővárosi színház vezető beosztású munkatársa fiának: ebben olyan dolgokról tesz említést, amelyek alapján elképzelhető, hogy hamarosan egy újabb színházi vezető kényszerül majd magyarázkodásra.
Bár Kalmár az írásban nem nevesíti, kiről van szó, ugyanakkor a kommentelők, illetve blogján Bayer Zsolt publicista is egyértelműen megnevezi az illetőt.
Az amerikai Weinstein-, majd az itthoni Marton-eset kapcsán a szakmabeliek már korábban is rebesgetni kezdték, hogy van a Martonénál egy még súlyosabb, még mocskosabb ügy is a színházi világban. Nem volt kérdés, hogy hamarosan napvilágot lát, miről is van szó.
Kalmár Péter például ezt írja: „Apád egy – kétségtelenül sikeres – rendszert működtet immár közel 18 éve, azonban a csillogó, flitteres operett-világhoz, a szárazjégtől és lézerfényektől vibráló musical-színpadhoz rengeteg könny, lelki és szexuális megaláztatás, abúzus, verbális és fizikai bántalmazás tapad. (...) Te már láttad azt a híres noteszt, amibe apád jó előre beleíratta az asszisztensével, hogy a próbafolyamat alatt mikor és kibe fog belemászni, tönkretenni, megalázni? (...) És arról sem tudsz, vagy pedig csak nem zavar, hogy egy vidéki városban az alsóneműjétől megszabadított kiskorú fiúgyereket fenekelt el a férfivécében az ölére fektetve? ( ) És amikor behívatja az irodájába a kiszemelt fiatal tehetséget, és közli vele, hogy a hőn áhított szerepet csak akkor kaphatja meg, ha »kedves lesz« hozzá? Én speciel tudok olyan emberről is, aki közölte vele, hogy »kösz, de ilyen áron inkább nem kérem« de a legtöbben inkább a szappanért való lehajlást választották.”
Bár a nyílt levél nem nevesít, ugyanakkor Kalmár célja egyértelműen az volt, hogy végre ne söpörjék a szőnyeg alá azt, amiről már amúgy is sokan tudnak, csak nem mertek vagy nem akartak róla beszélni. „De most talán történik valami – ezért is csillant föl bennem a remény, ezért is provokáltam a Facebook-posztommal, hogy ki meri először leírni apád nevét, és ezért írom neked most ezt a nyílt levelet. Neked írom, nem apádnak. Vele nincs miért leveleznem, meg ő már nagyon hamarosan múltidő lesz. Nem egy nagy korszak lesz vele együtt lesöpörve, hanem csak egy zsarnok bábszínháza” – fogalmaz a rendező, ugyanakkor azt tanácsolja a fiúnak, hogy határolódjon el apjától, s úgy talán ő maga emelt fővel kerülhet ki a készülő botrányból.
