Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, ezt fejezte ki épületeivel, terveivel, írásaival, és erre tanított minket is: ön- és nemzetismeretre, az egymástól elszakított magyar közösségek, az ég és a föld összekapcsolásának tudományára – fogalmazott Orbán Viktor hétfőn, Makovecz Imre születésnapján a 2011-ben elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészről elnevezett budapesti központ és archívum megnyitóján. A kormány 2013-ban döntött a Makovecz-életmű gondozásáról. Az a határozat ugyan még csupán nagy vonalakban vázolta fel az építész hagyatékának megőrzését, ám a feladatok az elmúlt évek során konkrét formát öltöttek, tavaly nyáron döntés született a Makovecz Imre Központról, decemberben pedig Lázár János bejelentette: 2017-18-ban megvalósulnak a hátrahagyott Makovecz-tervek.
A kormány tavaly júniusban vásárolta meg a XII. kerület Városkúti út 2. szám alatti műteremházat, amelyet az építész a felesége és saját maga számára tervezett, ám a beköltözést már nem érhette meg. Az épületért, más ingatlanokkal és a szellemi hagyaték további részeivel együtt összesen 400 millió forintot fizettek. A hétfőn ünnepélyes keretek között átadott, a teljes életműnek otthont adó központ és archívum január elejétől pontos nyitvatartás szerint fogadja a látogatókat, akik Makovecz Imre dolgozószobájának rekonstruált változata mellett időszaki kiállításokat is láthatnak majd. Az intézmény működtetéséért a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete felel.
A most átadott műteremház mellett a kormány a már meglévő Makovecz-épületek rekonstrukciójára, illetve a még csak tervben létezők megépítésére is jelentős összegeket fordít. A legkomolyabb beruházást a makói József Attila Könyvtár bontása és építése, amelyre a környezet rehabilitációjával együtt 2,66 milliárd forintot költenek. Az új könyvtár háromszintes (két tetőtéri szinttel kiegészülő) épület lesz, amelyre az indoklás szerint azért van szükség, mert a város kinőtte az 1971 óta használt könyvtárat.
Szintén megújul a sárospataki Művelődési Ház és Könyvtár is. Az 1983-ban átadott intézményen az elmúlt több mint harminc évben nem végeztek jelentősebb rekonstrukciót, a munkálatok 1,3 milliárd forintot emésztenek majd fel. 730 millió forintot költenek a makói Hagymaház felújítására, amelyet 1998-ban adtak át, ám mára – ahogy a város alpolgármestere fogalmazott augusztusban – a magas fenntartási költségek miatt megérett a felújításra. A pénz nagy része azonban mégsem erre az épületre, hanem a 2007-ben bezárt Páger Mozi és Rendezvényház rendbetételére megy majd el.
Ugyancsak jelentős tételként szerepel a költségvetésben a Rákoskerten felépülő Mennybemenetel ökumenikus templom, amelyet 520 millió forintból valósítanak meg Budapest XVII. kerületében. A Makovecz-épületek rekonstrukciójára és a tervek megvalósítására három év alatt összesen 9,45 milliárd forintot költenek el, és 2020-ig évente további 1,4 milliárdot irányoztak elő a feladatra. Ezen felül a teljes életművet bemutató katalógus, kiállítás és oktatási segédanyagok elkészítésére, illetve az építész munkásságát megörökítő ötéves feladatterv kidolgozására és megvalósítására 2020-ig összesen több mint egymilliárd forintot költenek el.
Makovecz Imre hagyatékának szakmai felügyeletét a róla elnevezett alapítvány látja el – árulta el lapunknak Csernyus Lőrinc építész, az alapítvány kuratóriumának tagja. Mint elmondta, pontosan nyomon követhető, hogy Makovecz mely tervet kivel készítette, az alapítvány pedig arra törekszik, hogy azok a szakemberek folytassák a munkát, valósítsák meg az épületeket.
Az életmű megőrzését célzó kormányhatározatokból mindeddig kimaradt három szimbolikus jelentőségű projekt. Továbbra sem tisztázott a 1992-es sevillai világkiállításra készült magyar pavilon sorsa. – A leromlott állapotú, magára hagyott épület műemléki védettség alatt áll, így sem lebontani, sem elszállítani nem lehet – fogalmazott Csernyus Lőrinc. Az épületet tulajdonló vállalatcsoport felszámolása jelenleg is zajlik, a pavilont szeptemberben 3 millió euróért (920 millió forint) árverésre bocsátották. Csernyus elmondta, vannak tervek a pavilon újraépítésére (Tokaj-Hegyalján), ám ez még további tervezést igényel.
Nem született döntés a felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom ügyében sem. A XVI. Benedek pápa által megáldott tervek így egyelőre nem élveznek prioritást a kormány számára. A templom, amellyel kapcsolatban komoly szakmai és közéleti viták folytak az elmúlt években, nem élvezi a Katolikus Egyház támogatását, így egyhamar aligha kezdik meg Makovecz Imre egyik legfontosabb épületének munkálatait.
És úgy tűnik, parkolópályán áll a két éve nagy felzúdulást keltő Makovecz-emlékmű is. A Melocco Miklós megálmodta alkotást a művész a Clark Ádám térre, a budavári Sikló aljához, a 0 kilométerkő helyére tervezte, ám a 14 méter magas torony ellen az építész családja és a nevét viselő alapítvány is tiltakozott, elsősorban az emlékmű méreteivel kapcsolatban fejezték ki fenntartásaikat.
