Egy színház évtizedekig jól teljesített a puszta létezése okán, mostanra viszont a név már nem elég. Nem működnek már a hagyományos közönségszervezési módszerek sem, a nézők érdeklődésének felkeltéséhez több kell egy ütős plakátnál vagy szórólapnál. Jól célzott, okosan kitalált akciókra van szükség, karakteres, figyelemfelkeltő projektekre. Főleg a kisebb színházak esetében, ahol jóval kevesebb pénzt fordíthatnak ilyen célokra. A Katona József Színház élén 2011-ben Zsámbéki Gábort váltó Máté Gábor tisztában volt a megváltozott társadalmi igényekkel. Tudta, hogy a sikerért az intézmény kommunikációs újrapozicionálására van szükség.
A másokétól markánsan eltérő, jól felismerhető arculat fontos ahhoz, hogy egy színház kiérdemelje a néző hűségét. Számos reklámeszköz nyújthat ebben segítséget: az imázskampány mellett fontos a logó, a szlogen, az egységes kommunikációs arculat, illetve az online csatornák sokszínű felhasználása, de egyre népszerűbbek a csak a bérleteseknek megrendezett, zárt körű események is. Az új irányok kijelölésével az intézmények egyik alapvető célja lett a fiatalabb értelmiségi réteg megszólítása, mivel sok kutatás azt mutatja, hogy a színház általában nem tartozik a fiatalok legnépszerűbb szabadidős tevékenységi formái közé.
A Katona esetében a nyitást legszembetűnőbben a színház előterének átépítése jelképezi: az épületbe lépőket egy minimalista közösségi tér fogadja kávézóval, ami nemcsak az esti előadások alatt, hanem egész nap nyitva áll, ráadásul egy ajándékbolt is várja a betérőket, ahol a kortárs irodalmi és filmalkotások mellett a színházhoz, az előadásokhoz kapcsolódó ereklyéket, dizájntárgyakat is meg lehet venni.
A minimalizmus jellemző a Katona plakátjaira is. Az egységes, jól felismerhető dizájn a letisztultságán keresztül a tartalmat állítja fókuszba. Ráadásul a Katona József Színház kommunikációs és értékesítési vezetője, Gricz István szerint az egységesség a gazdaságosság felől is jó ötlet, hiszen nem kell megterveztetniük minden egyes plakátot.