Továbbra sem tudni, hol épül fel az új Közlekedési Múzeum, egy viszont biztos: nem a Városliget ad majd otthont a gyűjteménynek. A kormány május 17-én döntött az intézmény jövőjéről.
A korábbi koncepció szerint a múzeum a lebontott, majd a Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján újraépített pavilonba költözött volna. Ám hiába nőtt volna a duplájára a térszint alatti bővítéssel a 4500 négyzetméteres kiállítótér, az épület még így sem tudta volna befogadni az autóbuszokból, vasúti járművekből és villamosokból álló teljes gyűjteményt. Hosszas tárgyalások után erről végül a kormányt is sikerült meggyőzni, így eldőlt, a múzeum nem a Ligetben nyitja meg kapuit. Ez ugyanakkor nem befolyásolja az újraépítendő pavilon sorsát, amely az eredeti tervek szerint készül el, és a magyar innováció történetét, a világhírű magyar műszaki találmányokat és feltalálókat bemutató interaktív kiállításnak ad majd otthont.
Vagyis az intézmény az „eddigi szűkös és méltatlan múzeumi környezet helyett immár két helyszínen, két nagy kiállítóhelyen, és 21. századi körülmények között mutatja majd be páratlan gyűjteményét” – fogalmazott lapunknak a Városliget Zrt.
– Szerintem jó döntés született, és nagyon örülök, hogy mód nyílt a projekt felülvizsgálatára, a kormány, Baán László miniszteri biztos és a Városliget Zrt. maximális konstruktivitással és nyitottsággal támogatták a múzeum szakmai szempontjait, a kiállítótér bővítésére, a korábbi koncepció felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat – írta a májusi kormányhatározatot követően Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója egy Facebook-posztjában. Véleménye annak fényében tűnhetett meglepőnek, hogy korábban minden a posztban említett szereplő határozottan kiállt a városligeti helyszín mellett.
Vitézy több közleményben is védelmébe vette a térszint alatti bővítést, mint fogalmazott, nemzetközi példa alapján dolgozta ki a koncepciót, az intézmény pedig közleményben mutatott rá, a gyűjteményt a Ligetben szerették meg az emberek, így nincs értelme máshová vinni. Egy rozsdaövezeti új helyszín nehezen lenne elérhető a közönség számára, ami károsan befolyásolná a múzeum látogatottságát – hangsúlyozták. Annak ellenére kardoskodtak a Városliget mellett, hogy több szakértő is figyelmeztetett, a helyszín esztétikai, történeti és környezetvédelmi szempontból egyaránt alkalmatlan a múzeumi épület számára.
– Beért az elmúlt hónapok előkészítő munkája – ismertette a május 17-i kormánydöntés hátterét Vitézy a fent említett posztjában. Mint írta, 2016-ban azzal vette át a projekt vezetését, hogy európai összehasonlításban is egyedülálló intézményt hozzanak létre a Közlekedési Múzeum újjáépítésével. „Ez a döntés 100%-ban ezt szolgálja – a kollégáimmal minden erőnkkel azon leszünk, hogy a lehető legmagasabb színvonalú teljesítményt nyújtva éljünk ezzel a lehetőséggel.” Hozzátette, új helyszínként elsősorban a fővárosi vasút által felhagyott rozsdaövezeti ingatlanokban gondolkoznak. Vagyis éppen azokat a területeket kezdték el vizsgálni, amelyeket a városligeti épület ellenzői ajánlottak korábban.
Nem tudni, szerepet játszott-e a kormány döntésében, mindenesetre a múzeum régi épületének bontási költségei alaposan elszálltak az elmúlt egy évben. A beruházást kiemelt jelentőségűnek nyilvánították, így mentesült számos egyeztetési és engedélyeztetési kötelezettség alól. Ennek meg is lett az eredménye, a tervezett 7 milliárd helyett tavaly év végén már több mint a duplájára, 15,6 milliárd forintra nőttek a költségek. – A múzeum tervezése organikus folyamat, mely során számos, előre nem látható igény és kihívás merül fel – biztosította a múzeum a közvéleményt a további drágulás felől.
A múlt hónapban aztán kiderült, a pavilon újraépítése is organikus folyamat. A tervdokumentációt készítő Mérték Építészeti Stúdió 1,024 milliárd forintért dolgozik, amely összeg csaknem duplája az eredeti, 2015 őszén kötött szerződésben foglaltnak, amelyet azóta egyszer már módosítottak, akkor 750 millióra emelték a költségeket. És a megbízás határideje 2018. június 30. Az emelkedést a Városliget Zrt. a kormány döntését követően megváltozott megrendelői igényekkel magyarázta. Vagyis, nem a közlekedési gyűjteménynek ad otthont, és nem valósul meg a térszint alatti bővítés, így szükségszerűen drágább lesz az épület.
Ez már biztos, arról azonban semmi hír, hogy hol épülhet meg a gyűjtemény jelentős részét befogadó csarnok. A kormányhatározat idején több helyen felmerült, hogy a kőbányai Északi Járműjavító lesz a befutó, ám mivel fél év elteltével sem született végleges döntés, úgy tűnik, az Operaház Eiffel-bázisának is otthont adó terület mégsem olyan egyértelmű választás. Szerettük volna megtudni, hogy áll jelen pillanatban a rozsdaövezeti ingatlan felkutatása, de sem a Városliget Zrt.-től, sem Vitézy Dávidtól nem kaptunk válaszokat. Szűkszavúan annyit közöltek csak, év végéig megszülethet a döntés.
– A kormánydöntés után kifejezetten értelmetlenné és nehezen megmagyarázhatóvá vált felépíteni a Ligetbe Pfaff Ferenc a Millenniumi Ezredéves kiállításra tervezett pavilonjának másolatát a semmiből – fogalmazott lapunknak Bardóczi Sándor tájépítész, közíró. – A pavilon eleve ideiglenes létesítményként épült meg: a székesfőváros csak úgy adott a kiállításra a Városligetben a kormánynak engedélyt, ha a kiállítás után megtörténik a park teljes rekonstrukciója.
– Meglehetősen mondvacsináltnak gondolom a magyar innováció Ligetben történő bemutatását, és örökségvédelmi szempontból is nagyon kérdőjeles egy teljesen elpusztult, ideiglenesnek szánt épület visszaépítése. Sokkal inkább a közparki rehabilitációnak kell teret adni itt, a történeti közpark az örökségvédelmi érték, aminek a szerkezetét az eddig elvégzett épületbontásokkal a mai használói igényekre is tekintettel vissza lehet állítani.
A Közlekedési Múzeum új épülete kapcsán a szakember úgy fogalmazott, a legideálisabb helyszín a volt kormányzati negyed tervezési területén, a Nyugati mellett van, a Podmaniczky utca mentén. – Kiváló, belváros közeli rozsdazóna, állami tulajdonban, remek tömegközlekedési és vasúti kapcsolatokkal, az Eiffel téren keresztül pedig a nagykörútra nyíló főbejárat is kialakítható. Ezen a területen bőven elférne a magyar innováció filiálé is, sőt akár egy nagyszabású tudománytechnika múzeum is. A Nyugati térségének rehabilitációja tényleg pozitív fordulata lehetne a Liget Budapest Projektnek.
