Hernyólufi és a buborékfújók széles választéka, vattacukor, szotyi, ropi. Az elmúlt jó pár évtizedben a Széchenyi fürdő mellett végigsétálva az ember egy vidéki zsibvásárban érezhette magát. Nem is beszélve a vizuális környezetszennyezésről, tekintve azokat a csiricsáré műanyag játékokat, amiket még akkor sem vennénk meg a gyerekünknek, ha fizetnének érte. Sok szempontból támadható ugyan a Liget projekt, de hogy felszámolták ezeket a betonbódékat, mindenképpen dicsérendő.
A Városliget rehabilitációjának nulladik ütemében a nyár elején adták át azokat az új pavilonokat, amelyeket a Pesti Vigadót is tervező Feszl Frigyes 1860-as elképzelései alapján építettek. A terv megrendelője Gruber Antal cukrászmester volt. A mostanitól eltérő módon nem három, csupán egy pavilon készült el, de nem kapott sok időt, hiszen az 1896-os ezredévi kiállítás előtt le is bontották. Feszl tervei szerint az eredeti pavilon a Városliget „Kis-sziget” részén állt. Egyesek szerint ez a mai Vajdahunyad vár helyét, a Széchenyi-szigetet jelölhette, ahol Gruberék kávémérése is volt, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a napozóréthez közeli egykori Hattyú-tó szigetén állhatott a Feszl-pavilon. A gondos kialakítású bódé tetején figyelemre méltó a török hagymakupola, amelyet félhold díszít. Talán az iszlám művészet is hatással lehetett Feszlre. Akkortájt barátként kezeltük a törököket, mivel a szabadságharc bukása után az Oszmán Birodalom nyújtott menedéket rengeteg magyarnak.
A patinás hangulatú kioszkokban kávézó és ajándékboltok kaptak helyet, a korábbitól lényegesen eltérő kínálattal. Sok kritika érkezett amiatt, hogy az új szolgáltatások kiszorítják a kispénzűeket, mert a kínálat sok esetben a belvárosi árakkal vetekszik. Az esztétikai kritikát nem lehet azonban összekeverni az árfekvésekkel. Lehet arról vitatkozni, hogy az új épületek mennyire alakítják majd át a liget közönségét, de a pusztulófélben lévő bódésorral szemben a mostaninak köszönhetően végre európai hangulat uralkodik errefelé.
A rekonstrukció részeként felújították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT) épületét is, amelyről kevesen tudják, hogy a liget egyik legrégebbi fennmaradt épülete. Arra sem sokan emlékeznek talán, hogy a ligetben 1972-ig villamos is járt, a 25-ös járat, amely az Állatkerti körút után végigment a Hermina úton egészen a Thököly út sarkáig. A tuja vesztét a kisföldalatti átépítése okozta. A villamosvezetők egykori melegedőjében most lángos és palacsinta kapható. Igazi békebeli hangulat uralkodik itt, az egész vendéglátóegység arculata hűen idézi azt a korszakot, amikor még ozsonnázni jártak a lizsébe a kisasszonyok.
