„Mifelénk az ész rendre lerobban”

Demeter Tamás eszmetörténész a hazai filozófiatörténet különleges ismertetőjegyéről, a szociologizáló hagyományról.

– Miért a hazai zeneesztétika történetén lehet ezt a hagyományt a legjobban bemutatni?
– A zeneesztétika csak az egyik olyan terület, ahol a szociologizáló szemléletmód megjelenik, de két okból nagyon érdekesnek tartom. Az egyik az, hogy itt nagyon szépen végigkövethetők a szociologizáló szemléletmód magyar filozófiatörténetben lezajló módszertani változásai. A másik szempont, amiért érdekes a zeneesztétika, az az, hogy rendkívül békés ez a hagyomány: a magyar zeneesztétikában mindenki, ha nem is szereti, de legalábbis tiszteli egymást. A szellemtörténész Molnár Antal adja ki a pozitivista Kovács Sándor munkáit, miközben a szellemtörténet és a pozitivizmus egymással radikálisan szemben álló világnézetet és módszertant képvisel. Azután a marxista Ujfalussy József adja ki Molnár Antal terjedelmes összefoglaló művét, a Gyakorlati zeneesztétikát, amely szellemtörténeti és idealista és ezért marxista szemmel reakciós munka. Ám Ujfalussy jellemzésében Molnár mégis a „haladott szemléletű polgári előd” titulusát érdemli ki, állítólagos „szemléleti materializmusának” köszönhetően – bármit jelentsen is ez.

– Ma is hat, folytatódik ez az irányzat?
– Én úgy látom, hogy nem, és nem csak a zeneesztétika területén. Inkább mintha felbomlana a szociologizáló hagyomány. Az utolsó paradigma a marxi elmélet volt, amely elég átfogó keretekkel szolgált tulajdonképpen bármilyen szociológiailag és filozófiailag releváns jelenség értelmezéséhez. A marxizmus felbomlásával ez a paradigmaszerű keret eltűnt. Ehelyett elméletek sokasága van, amelyek teherbírása és érdekessége is sokkal mérsékeltebb, de ezek mintha nem inspirálnának hasonló kvalitású munkákat manapság. Ahogy én látom, e jelenség okai hasonlók itthon és külföldön is: alig van igény bármilyen elméleti megértésre. Mintha eltűnt volna az a meggyőződés, hogy valamilyen belátásra jutni és a jelenségek megértésének lehetőségeit szaporítani: értéket képvisel.