A nő buták, boldogok és házimunkát végeznek, a férfiak pedig okosak, esznek és börtönbe mennek. Ismerős előítéletek? Mi teremtettük, mégis kiakadunk, amikor szembesülünk vele? A szexistának titulált Google Fordító esete néhány év után most újabb felháborodással kísért kört futott, melynek forrása – Orbán Katalin, az ELTE BTK média- és kommunikáció-tanszéke oktatójának írása szerint – egy női informatikusok közösségeként alapított AnitaB.org nevű társadalmi szervezet októberi konferencia-előadása volt, ahol egy Stereotypes in Google Translate feliratú diával prezentálták a problémát, vagyis azt, hogy milyen alapon lesz például a Fordító szerint az „ő az orvos” férfi „he’s the doctor”, az „ő az asszisztens” pedig nő „she’s the assistant”, ami már tavaly is fölmerült az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézete (IPPI) Facebook-oldalán.
Azonban a hiba nem az ön készülékében van, hanem önben – védekezhetne a Google Fordító, hiszen nem nyelvtani szabályok szerint dolgozik, hanem az emberektől származó, általunk leírt, mondott példák óriási gyűjteményből, nyelvi korpuszból. Orbán Katalin említi, hogy egyrészt tavaly óta a program munkáját már neurális gépi fordítás támogatja, mely fejlődésre, értésre is képes mesterséges idegsejtháló. Ez még mindig mintákat keres, ezért kapunk továbbra is részrehajló fordításokat.
Másrészt a témában végzett kutatás vezetőjét, Londa Schiebingert idézi, aki szerint „a hímnemű névmás felülreprezentáltnak bizonyul azokban a nagy szövegkorpuszokban, melyekkel a modern rendszereket betanítják”. Ehhez jön a statisztika, hiszen szép vagy bébiszitter leginkább nő szokott lenni. Az ige alakjának eldöntésében az a döntő, hogy mely formában szerepel gyakrabban, vagyis nem a nyelvtani nem a döntő. Azaz nem a fordítóprogram ítélkezik, hanem például az említett „orvos” esetében inkább találkozik férfinevekkel és a férfi nemet támogató hivatkozásokkal. Férfisovinisztának ugyanakkor semmiképpen nem nevezhető, hiszen az agresszió mellett – amíg a nők csak butuskák lehetnek – a hülyeség széles tárházát is a férfiaknak tulajdonítja.
Micsoda különbség:
De előfordul ennél arcpirítóbb, szókincset is érintő javítandó:
Ugyan Jennifer Prewitt-Freilino pszichológus professzor három éve megjelent kutatásában azt írta le, hogy a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés kisebb eséllyel fordul elő azon nyelvekben, ahol nincsenek nyelvtani nemek, ezt a teóriát a nyelvészek már megdöntötték, persze, mi, magyarok ezt nem is igen hittük el. Vagyis marad az, ha már a szoftver tükröt tartott elénk, és nem tetszik a kép, hogy átrendezzük a valódi rátermettség alapján a hamis tipikust, hogy ne kelljen olyan mondatokat leírni, mint amilyet tavaly Gyurkó Szilvia: „Akárhány nő is dolgozik egy kórházban, cégnél, iskolában, jó eséllyel egy férfi lesz a vezetőjük.”
