Bejglikóma ellen: a kortárs magyar kulturális élet szereplőinek programajánlója

Év végén hajlamosak vagyunk mindenféle összegzésre, és ezt a bűnösnek a legkevésbé sem nevezhető szokást mi sem hanyagoljuk el.

Lévai Balázs újságíró, rendező, producer

Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítása kihagyhatatlan élmény a Nemzeti Galériában. A hatvanas évektől napjainkig terjed a tematikus válogatás, ami elsősorban a paraszti, erdélyi kultúra változásait dokumentálja hihetetlen érzékenységgel. Azt, hogy miképp jutunk el a hímzett faliszőttestől a Michael Jackson-portréig a tisztaszobában.

Nemrég jelent meg Totth Benedek második regénye. A korábban műfordítóként ismert szerző Holtverseny című debütáló könyvével robbant be a kortárs irodalomba. Metszően hidegen és pontosan mutatta be egy mai tinédzser csapat kegyetlenkedéseit a Margó-díjas regényben. A folytatás sem sokkal vidámabb: Az utolsó utáni háború című regénye egy apokaliptikus, világháború utáni helyzetet vizionál. A tizenéves főhős ebben kiszolgáltatott, remény nélküli világban próbál meg életben maradni és megtalálni az öccsét. Erős, kemény regény, ami két kézzel rázza meg az olvasóját.

És ha már karácsony: ugyan már nem idei premier, de nagyon fontos előadás a Katona József Színházban Ibsen Nórája, ami ezúttal Karácsony Helmeréknél alcímen fut. Székely Kriszta rendezésében hihetetlenül magas szinten mutatja be az ötös fogat, mennyire aktuális ma is ez a klasszikus mű. Nehéz kiemelni színészt ebből az egységes játékból, de Ónody Eszter felejthetetlen Nóraként.

Kubik Anna színész

Ha ajánlhatok saját produkciót, akkor a Macskajátékot ajánlanám, amit decemberben mutattunk be a Debreceni Csokonai Színházban. Gizát játszom benne, Orbánnét Ráckevei Anna alakítja. Örkény István dolgozta át a kisregényt színdarabbá, azóta is kedves darabja a magyar közönségnek. Eltékozolt életeinkről, élethazugságainkról, fel nem ismert lehetőségeinkről, a magányról, a feleslegessé válásról szól. Régebben talán fontosabb volt, hogy a Macskajáték korrajzot is ad. Ma inkább az élethazugságok történeteként tekintünk rá. Szerintem nem feltétlenül az öregségről szól, inkább arról, hogy manapság egyre hamarabb lesznek az emberek magányosak, és egyre korábban kezdődnek ezek az élethazugságok. A darabot Szabó K. István rendezte. Fiatalos szemmel néz a darabra, és érdekes képi világot talált ki hozzá.

Nemrégiben láttam a nyolcvanéves Gyulai Líviusz kiállítását, szerintem az örkényi világhoz is kapcsolódik a látásmódja. Mindig elbűvöl az ironikus humorával. Nagy életismeretről, bölcseletről és kivételes kulturáltságról tanúskodnak a rajzai. Felkavar és szórakoztat egyszerre. Ritkán járok úgy kiállításon, hogy egy-egy kép előtt hangosan felnevetek, de itt jó néhány alkalommal előfordult. Január 28-ig még nyitva tart a tárlat a Pesti Vigadóban.

Amikor elkezdődtek a Macskajáték próbái, még volt energiám olvasni is. Akkor került a kezembe Hanczár János dokumentumregénye. A Szerelem a Gulág árnyékában igazi különlegesség, ráadásul debreceni történet. Hanczár János az édesanyja és egy ma is élő, 94 éves nő naplói alapján írta a regényt. A hölgy négy év jegyesség után férjhez ment egy református lelkészhez, akit a házasságuk első két hete után elcipeltek málenkij robotra, aztán a Gulagra került. A felesége tizenkét éven át kereste, de soha többé nem látta viszont. Szívszorító, ahogy a történelem beleszól az emberek életébe. A hölgy egyébként verseket írt, ezek szerepelnek a naplóiban. Korábban Szabó Magda is felfigyelt rá. Tanítványa volt, és meg is akarta írni a történetét, de már nem maradt rá ideje.

###HIRDETES###