Bejglikóma ellen: a kortárs magyar kulturális élet szereplőinek programajánlója

Év végén hajlamosak vagyunk mindenféle összegzésre, és ezt a bűnösnek a legkevésbé sem nevezhető szokást mi sem hanyagoljuk el.

Heimann Zoltán borász

Első helyre mindenképpen a Hollerung Gábor szervezte Énekel az ország koncertje (május 7.) kívánkozik. Gondolom ezt azért is, mert feleségem, Heimann Ági egyetemista korában éppen az akkor szárnyait bontogató karnagy kórusában kezdett énekelni, és ez a mostani országos mozgalom bő 600 fős koncertet adott a MÜPA Bartók termében. Rossini Kis ünnepi miséje és Kodály Budavári Te Deumja önmagában egy csoda, és ezt az amatőr kórusmozgalom csillogó szemű kóristáinak előadásában megélni, szeretteink közösségi örömét érezni katartikus élmény volt.

Az operaház átépítése néhány évre átterel minden operakedvelőt az Erkelbe. Parádés szereposztással kárpótoltak Verdi Traviátájával (december 1.). Miklósa Erika gyönyörű hangja és profi színészi munkája vitte a hátán az előadást.

Szabó Magda születésének 100. évfordulója kapcsán elővettem újra pár könyvét. A pillanat című nem a legnépszerűbb írásai közé tartozik, nekem mégis egyik kedvenc olvasmányom. Mindenkinek jó szívvel ajánlom. Igazi szellemi csemege Vergilius Aeneis eposzának finom humorú felülírása.

Farkas Franciska színész

A József Attila Színház hosszú évek óta futó darabját ajánlanám jó szívvel mindenkinek. A Balfácánt vacsorára! az egyik kedvenc francia vígjátékom, és bár már vagy tizennyolc éve fut, mégis bárkit kérdezek, eddig még nem hallott róla. A francia humor eleve közel áll hozzám, az eredeti film főszereplőjének (Jacques Villeret) képe pedig kinn is van a falamon.

Az előadásban az ő karakterét Koltai Róbert viszi, akivel szerencsére sikerült összebarátkoznunk, éppen ő ajánlotta nekem az előadást. Már vagy háromszor láttam, és mindig fantasztikus nézni, milyen jól összeszokott szereplőgárdáról van szó, hogyan alakultak együtt az eltelt évek során. Annyira az övék ez a darab és a szerep, hogy amikor nemrég kaptak egy új súgót, ő nem is tudta, miféle csodavilágba került: a színészek szétimprovizálták az egészet. Tanulandó, mennyire sajátjuknak érzik ezt a produkciót, és nagyon tetszik a darab könnyedsége, a belőle áradó nyugalom is. Nem szakmabéliként is nagyszerű élmény lehet, de szakmai szemmel nézve tényleg fantasztikus az egész.

Lévai Balázs újságíró, rendező, producer

Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítása kihagyhatatlan élmény a Nemzeti Galériában. A hatvanas évektől napjainkig terjed a tematikus válogatás, ami elsősorban a paraszti, erdélyi kultúra változásait dokumentálja hihetetlen érzékenységgel. Azt, hogy miképp jutunk el a hímzett faliszőttestől a Michael Jackson-portréig a tisztaszobában.

Nemrég jelent meg Totth Benedek második regénye. A korábban műfordítóként ismert szerző Holtverseny című debütáló könyvével robbant be a kortárs irodalomba. Metszően hidegen és pontosan mutatta be egy mai tinédzser csapat kegyetlenkedéseit a Margó-díjas regényben. A folytatás sem sokkal vidámabb: Az utolsó utáni háború című regénye egy apokaliptikus, világháború utáni helyzetet vizionál. A tizenéves főhős ebben kiszolgáltatott, remény nélküli világban próbál meg életben maradni és megtalálni az öccsét. Erős, kemény regény, ami két kézzel rázza meg az olvasóját.

És ha már karácsony: ugyan már nem idei premier, de nagyon fontos előadás a Katona József Színházban Ibsen Nórája, ami ezúttal Karácsony Helmeréknél alcímen fut. Székely Kriszta rendezésében hihetetlenül magas szinten mutatja be az ötös fogat, mennyire aktuális ma is ez a klasszikus mű. Nehéz kiemelni színészt ebből az egységes játékból, de Ónody Eszter felejthetetlen Nóraként.

Kubik Anna színész

Ha ajánlhatok saját produkciót, akkor a Macskajátékot ajánlanám, amit decemberben mutattunk be a Debreceni Csokonai Színházban. Gizát játszom benne, Orbánnét Ráckevei Anna alakítja. Örkény István dolgozta át a kisregényt színdarabbá, azóta is kedves darabja a magyar közönségnek. Eltékozolt életeinkről, élethazugságainkról, fel nem ismert lehetőségeinkről, a magányról, a feleslegessé válásról szól. Régebben talán fontosabb volt, hogy a Macskajáték korrajzot is ad. Ma inkább az élethazugságok történeteként tekintünk rá. Szerintem nem feltétlenül az öregségről szól, inkább arról, hogy manapság egyre hamarabb lesznek az emberek magányosak, és egyre korábban kezdődnek ezek az élethazugságok. A darabot Szabó K. István rendezte. Fiatalos szemmel néz a darabra, és érdekes képi világot talált ki hozzá.

Nemrégiben láttam a nyolcvanéves Gyulai Líviusz kiállítását, szerintem az örkényi világhoz is kapcsolódik a látásmódja. Mindig elbűvöl az ironikus humorával. Nagy életismeretről, bölcseletről és kivételes kulturáltságról tanúskodnak a rajzai. Felkavar és szórakoztat egyszerre. Ritkán járok úgy kiállításon, hogy egy-egy kép előtt hangosan felnevetek, de itt jó néhány alkalommal előfordult. Január 28-ig még nyitva tart a tárlat a Pesti Vigadóban.

Amikor elkezdődtek a Macskajáték próbái, még volt energiám olvasni is. Akkor került a kezembe Hanczár János dokumentumregénye. A Szerelem a Gulág árnyékában igazi különlegesség, ráadásul debreceni történet. Hanczár János az édesanyja és egy ma is élő, 94 éves nő naplói alapján írta a regényt. A hölgy négy év jegyesség után férjhez ment egy református lelkészhez, akit a házasságuk első két hete után elcipeltek málenkij robotra, aztán a Gulagra került. A felesége tizenkét éven át kereste, de soha többé nem látta viszont. Szívszorító, ahogy a történelem beleszól az emberek életébe. A hölgy egyébként verseket írt, ezek szerepelnek a naplóiban. Korábban Szabó Magda is felfigyelt rá. Tanítványa volt, és meg is akarta írni a történetét, de már nem maradt rá ideje.

###HIRDETES###