Betlehem talán még sosem volt ennyire menő hely

Banksy Elfalazott Hotele a világ legrosszabb kilátásával reklámozza magát.

A világ legrosszabb kilátását nyújtjuk – reklámozza magát a brit street art művész, Banksy szállodája, a Walled Off Hotel (vagyis Elfalazott Hotel). Nem szerénykednek, a Betlehemben, az Izraelt Ciszjordániától elválasztó fal mellett tavasszal nyitott szálloda elnöki lakosztályának ablaka a hosszan futó, szögesdróttal befont kőmonstrumra és a mesterlövészekkel teli őrtornyokra néz. Bárki foglalhat szobát, az intézmény azonban jóval több egyszerű kereskedelmi egységnél: politikai állásfoglalás. A világszerte felbukkanó falfestményeiről elhíresült, anonimitását a mai napig őrző Banksy szinte minden alkotásával aktuális közéleti, politikai problémákra reflektál. Ebbe a sorba illik legújabb ötlete is: betlehemes játékot készített palesztin gyerekekkel Betlehemben, a szállodája parkolójában.

És hogy a projekt ne maradjon a fal árnyékában, a művész felkért egy másik brit legendát, a Trainspotting, a 28 nappal később, a Gettómilliomos és a 2012-es londoni olimpia nyitóünnepségének Oscar-díjas rendezőjét, Danny Boyle-t, hogy készítsen dokumentumfilmet a betlehemi betlehemezésről. „Ha sikerült az Egyesült Királyságot menővé tenni az olimpián, nem jelenthet gondot, hogy békét vigyen a Közel-Keletre egy amatőr színielőadással” – írta Banksy Boyle-nak. Nem árultak zsákbamacskát, az Alternativity (a szójáték nagyjából alternatív betlehemezésnek fordítható) című, a BBC 2-n advent harmadik vasárnapján sugárzott film valóban erre a pofonegyszerű logikára épít.

Palesztina ügye, Izrael falépítése, a terrorcselekmények, az azokra adott katonai válaszok, a borzasztó körülmények között felnövő gyermekek, a végletekig átpolitizált és átideologizált szembenállás és a feloldhatatlannak látszó ellentétek azonban jóval komplexebb problémát jelölnek annál – különösen Donald Trump amerikai elnök nemrégiben tett nyilatkozata után, amelyben Jeruzsálemet nevezte ki Izrael fővárosának –, hogy egy szűk egyórás dokumentumfilm akár csak feltárja őket. Az pedig, ha valaki így akar békét hozni a Közel-Keletre, rossz tréfának tűnik csupán.

A helyszín tehát Betlehem, a Jeruzsálemtől nagyjából tíz kilométerre, Ciszjordániában fekvő település, Jézus szülővárosa, avagy – ahogy a filmben elhangzik – a keresztény idegenforgalmi biznisz központja. Itt áll Banksy szállodája, amely napjaink közösségi média meghatározta esztétikai ítéleteihez hűen valódi turistalátványossággá vált. Ha az ember szeretne szörnyülködni egy kicsit a világ igazságtalanságán, és közben úgy érezni, mintha kilépett volna a nyugati komfortzónájából, persze ügyelve rá, hogy menő és Instagram-partiképes maradjon, akkor elegendő szobát foglalni a Walled Offban. Danny Boyle is egyike ezen látogatóknak. Megérkezik Tel-Avivba, amely Mallorcát juttatja eszébe, megdöbben a fal látványától – „ez legalább kétszer akkora, mint a berlini fal” –, ellátogat a Születés templomába, amely persze hemzseg a turistáktól, és minden emberi törekvést arra, hogy az élet elviselhetőbbé váljon Ciszjordániában, felettébb gyönyörűnek titulál. Aztán a fal tövében állva eszébe jut, hogy mindennek van határa, így a közel-keleti kiruccanásnak is, visszautazik Londonba, a film forogjon csak nélküle.

A betlehemes játék rendezői feladatait egy helyi művésznő vállalja magára. Ő a produkció egyetlen szereplője, aki konstruktív és kritikus kérdéseket fogalmaz meg Banksy tervét illetően, vagyis hogy nem válik-e vajon az egész üres látványossággá, amely éppen hogy elfedi a valódi problémákat. A választ maga a street art apostola adja meg, a betlehemezés bemutatója előtti éjjelen titokban két pajszeros angyalkát fest a falra, akik éppen szétfeszítik a két ország lakóit elválasztó építményt. Nagyjából ilyen hatást ér el a betlehemezés és a dokumentumfilm is. Semmit nem tudunk meg az előadásban szereplő – többnyire angyalokhoz hasonlított – palesztin gyerekekről, a sorsukról, a vágyaikról, de legalább a betlehemes játék kellően látványos lett.

A brit The Guardian kritikusa úgy fogalmazott, Banksynek és Boyle-nak sikerült, amit elterveztek. Menővé tették Betlehemet. És ezzel – tehetjük hozzá – vajon tényleg megoldották a palesztin gyerekek minden problémáját?